A britek hazahívnák katonáikat Afganisztánból
Szöveg: MTI/honvedelem.hu | 2009. július 29. 9:24A The Independent című vezető liberális brit napilap megrendelésére készült, kedden ismertetett felmérés szerint a brit közvélemény 58 százaléka úgy tartja, hogy lehetetlen katonai erővel győzelmet elérni a konfliktusban, 52 százalék pedig az Afganisztánban harcoló brit erők haladéktalan kivonását pártolná.
Ez jelentős fordulat a közhangulatban, mivel a néhány héttel ezelőtti felmérések is még az afganisztáni brit katonai szerepvállalás többségi támogatottságát mutatták.
A nyár eleje óta azonban a brit hadsereg az utóbbi évtizedek legsúlyosabb harctéri veszteségeit szenvedte el.
A déli Hilmend tartományban június 19-én indított – Londonban egyébként komoly sikerként értékelt – offenzíva kezdete óta 23 brit katona esett el.Július második hétvégéjén egyetlen nap alatt nyolc brit katona vesztette életét, és az afgán hadszíntéren elesett britek száma már meghaladja az Irakban meghalt katonákét.
A 2003-as invázióval kezdődött, idén áprilisban lezárult iraki brit katonai részvétel során 179 brit katona halt meg, Afganisztánban már 189.
A brit hadsereg a II. világháború óta egyazon hadszíntéren csak egyszer szenvedett az afganisztáninál súlyosabb veszteségeket: 1982-ben, a Falkland-szigetekért Argentínával vívott 74 napos háborúban 255 brit katona halt meg.
A brit kormány és a hadvezetés szerint ugyanakkor az utóbbi hetek hilmendi hadműveleteivel sikerült megteremteni a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy párbeszéd kezdődhessen a tálib “második vonallal", vagyis a helyi közösségi vezetőkkel. Simon Mayall altábornagy, a brit vezérkar helyettes főnöke kijelentette: a hadművelet elsődleges célkitűzése volt, hogy “a tálib második szint" ismét érintkezésbe kerülhessen a központi kormánnyal.
A The Guardian című vezető baloldali brit napilap kedden olyan értesülést közölt, hogy Londonban és Washingtonban már “a katonai kivonulási stratégiáról is szó esik".
David Miliband brit külügyminiszter előző nap, a NATO brüsszeli központjában tartott beszédében kifejtette, hogy a keményvonalas tálib vezetők ellen “tűzzel-vassal" küzdeni kell tovább, a politikai folyamatokba bekapcsolódni kívánó mérsékeltebb erőknek azonban fel kell kínálni a megbékélés lehetőségét.
Sir Jock Stirrup, a brit egyesített vezérkar főnöke is kijelentette még a hilmendi offenzíva idején: a brit hadsereg feladata az, hogy megteremtse a politikai megállapodásokhoz szükséges “időt és teret".
