A csillagos ég vonzásában

Szűcs Pál mérnök ezredest, az 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred parancsnokát erről a témáról kérdezte a honvedelem.hu.

Miért február 6-a lett, a radarosok fegyvernemi napja?

Köztudott, hogy az elmúlt évszázadban Magyarországnak nagyon sok híres tudósa volt, akik elsősorban a természettudományban alkottak maradandót. Ezek egyike Bay Zoltán professzor, aki az alkalmazott fizika nemzetközileg is elismert tudósaként került be a tudományok történetébe. Több olyan bejegyzett találmánya is volt, amelyek a harmincas

és a negyvenes évek gyors technikai fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárultak. Ezek közül csak néhányat említve; a nagyfeszültségű gázcsövek, a fénycsövek és az elektroncsövek feltalálása. De az ő nevéhez fűződik a rádió-vevőkészülékek áramköreinek a kifejlesztése és a deciméteres rádióhullámú berendezés megépítése. Tudjuk, hogy ezek a találmányok szorosan kapcsolódnak a radar technikához. A kutatásai során Bay Zoltán megismerte a mikrohullám jelentőségét és rájött arra, hogy ezeknek a sugarak visszaverődései több lehetőséget biztosít a tudomány számára. Mikrohullámok segítségével akár az űrbe is ki lehet jutni és ezekkel el lehet érni többek között a Holdat. Elgondolásának lényege az volt, hogy az impulzus-szerű sugarak kibocsátását követően az űrben lévő objektumról visszaverődő gyenge jeleket összegezhetjük és ezt követően a hullámokat meg lehet jeleníteni. Egy csapatot hozott létre, ami tíz tudósból és harminc műszaki szakemberből állt és már 1944 elején célul tűzték ki, hogy radar segítségével megmérik a Föld a Hold távolságot. Az akkor meglévő katonai radarokat ehhez a kísérlethez nem lehetett felhasználni, mert a tudós számításai szerint a katonai radarok vevőberendezésének a zajszintje túl nagy volt és ezért képtelenek lettek volna a nagyon gyengén visszaverődött jelek indikálására. A kísérleteket Budapesten a Tungsram laboratóriumában kezdték el, majd a bombázások miatt Nógrádverőcére költöztek át. A tudós csapat az új berendezését 1946. januárra építette meg. Az első sikeres kísérletet 1946. február 6-án hajtották végre, vagyis ennek évfordulójára tűztük ki a radarosok fegyvernemi napját.

Mi volt ennek a kísérletnek a lényege?

Az általuk készített radar sugarát a Holdra irányították és a Holdról visszaverődő hullámokat – ahogy, akkoriban publikálták Hold-visszhangokat – igyekeztek érzékelni és ha lehet, ezt meg akarták megjeleníteni is. Tisztában voltak azzal, hogy a visszaverődött jel megjeleníthetőségéhez több visszhang jelét kell összegezniük ahhoz, hogy a zajból egyértelműen kimutatható legyen a Holdról visszavert jel. Ezt a módszert itt alkalmazták először a radar technikában, de később a vevő egységekben – a jelek erősítésénél – újra felhasználták az úgynevezett összegezési elvet. A kísérlet jelentőségét az adta, hogy a radar elvvel elvégzett távolságmérések nagymértékben pontosították az akkori ismereteket a Naprendszerben meglévő távolságokról.

Miből adódott az az elhivatottsága, hogy a csillagászatban akarta a találmányát először hasznosítani?

A csillagos ég látványa a tudóst már kis gyerekként vonzotta. Ezt a következőképpen mondta el egy visszaemlékezésében:" Gyerekkori fantáziámat különösen a Hold izgatta. Késő estig játszottam az udvaron és megigézve néztem, miként húz el a Hold a templomtorony mögött. Nézőpontomból a Hold és a templom tornya oly közel levőnek tűnt, hogy motoszkálni kezdett bennem a kérdés: mi lenne, ha felmásznék a torony tetejére? Elérhetném, megtapogathatnám a Holdat? A felnőttek jóindulatúan mosolyogtak kérdéseimen, de a gondolat továbbra is bennem élt, megőriztem az álmom." Ez a gyerekkori álom vezetett el ahhoz, hogy a tudomány lehetőségeinek megismerését követően Bay Zoltán újra a csillagok felé fordult és egy tudós csoport által megalkotott berendezéssel elsőként mérte meg a Föld- Hold távolságot.

Ezek a kísérletek a II. világháború éveiben zajlottak. A magyar hadvezetés nem ösztönözte őket a találmányhaditechnikában való alkalmazására?

De igen, nagy volt a nyomás rajtuk e miatt. Végül a magyar kormány felkérésére a Bay-féle tudós csoport kifejlesztett egy honvédségi radart, amelyik képes volt felderíteni a levegőben lévő repülőgépeket viszonylag elég messziről. Néhány darab készült csupán ezekből a katonai eszközökből és a mai ismereteinkhez képest az akkori katonai vezetésnek csak minimális mértékben tudtak felderítési információkat biztosítani.

A radarosok mikortól ünneplik ezen a napon a fegyvernemi napjukat?

A kilencvenes évek közepén voltak az első kezdeményezésék a fegyvernem részéről. Több alegységünknél, a hivatásos állomány körében merült fel igényként ennek a napnak a megünneplése és ezzel egy időben a századoknál Bay Zoltán tiszteletére különböző emlékhelyeket, kopjafákat állítottak. Az utóbbi tíz évben már természetes a katonáink számára, hogy ezen a napon ünnepelnek és emlékeznek a radar elv feltalálójáról.

Gondolom, hogy az ünnepségen is el fognak hangzani Bay Zoltán életének legfontosabb állomásai. Ki volt ő és mit lehettudni róla?

Bay Zoltán 1900. július 24-én született Gyulaváriban. Középiskoláit Debrecenben, a Református Főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait 1918-tól Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. 1923-ban középiskolai tanári végzettséget, majd 1928-ban doktori címet szerezett. Disszertációját az átlátszó közegek magnato optikájának molekuláris elméletéből írta és ezzel csatlakozott a fizika új irányához, az atomfizikához. Négy évet ösztöndíjasként dolgozott Berlinben, ahol ekkor nem kisebb fizikusok voltak a munkatársai, mint Planck, valamint Einstein. Az 1930-as évek elején, a Szegedi Egyetem Elméleti Fizikai Tanszéken oktató tanár, de közben kísérleteket folytat a nagyfeszültségű gázkisülésekkel. Itt ismerkedik meg, és köt életre szóló barátságot Szent-Györgyi Alberttel. 1936-tól a Budapesti Műszaki Egyetemen tanított és a Tungsram laboratóriumában folytatta tovább a kísérleteit. 1938-ban megszervezte a BME Atomfizikai tanszékét. 1948-ban elfogadta a George Washington Egyetem meghívását, az egyetemen a kísérleti fizika professzora lett. 1955 és 1972 között az Amerikai Egyesült Államokban a Nemzeti Szabványügyi Hivatalban dolgozott és nagy érdeklődést mutatott a lézer sugarak iránt, mert a fénysebesség mérésének új lehetőségét látta ebben a felfedezésben. 1992. október 4-én Washingtonban halt meg, hamvait a végakarata szerint Magyarországra szállították.