„A katonák mindig elhivatottak!”
Katasztrófavédelem és a Magyar Honvédség
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2021. november 25. 19:45„Negyvenkilenc különböző típusú munkacsoport áll folyamatos készenlétben, hogy katasztrófahelyzet esetén azonnal segítséget tudjon nyújtani a lakosságnak” – mondta Tóth Csaba ezredes, a Magyar Honvédség Parancsnoksága, Hadműveleti Csoportfőnökség, Műveleti Biztosító Főnökség főnöke a Spirit FM „Katonadolog” című műsorában, november 25-én, csütörtökön.
Búvárcsoport, orvoscsoport, biológiai laboratórium, vegyivédelmi csoport. Íme néhány – talán nem is olyan nyilvánvaló - példa a fent említett negyvenkilenc munkacsoportból, amelyeket télen és tavasszal újra és újra ellenőriznek. „A legfontosabb az, hogy ha a Magyar Honvédség felé felkérés érkezik a kormány, vagy az Operatív Törzs részéről, a szükséges képességek készen álljanak és gyorsan bevethetőek legyenek” – fogalmazott Tóth Csaba ezredes, hozzátéve: amikor egy-egy ilyen felkérés megérkezik, a katonai szakemberek felmérik és értékelik a helyzetet, majd ennek megfelelően küldik ki a helyszínre a megfelelő képességet.
„Folyamatosan igyekszünk előre felkészülni, például az időjárás okozta rendkívüli helyzetekre. A hallgatók megnyugtatására mondhatom, hogy jelenleg nem kaptunk ilyen előrejelzéseket az MH Geoinformációs Szolgálattól. Ennek ellenére mindig készen állunk, például a téli időszak kihívásaira is” – hangsúlyozta az ezredes.
Arra a felvetésre, miszerint az emberek katasztrófa-helyzetben már reflex-szerűen várják a katonák megjelenését, Tóth Csaba ezredes azt felelte: valóban, a Magyar Honvédség is segít, a katonák mindig elhivatottak.
„A mostani járványhelyzetben személyesen is tapasztaltam, hogy amikor a katonák újra megjelentek az egészségügyi intézményeknél, az ott dolgozók mosolyogva fogadták őket. A honvédek egyrészt segítettek a civileknek, másrészt kialakították a megfelelő rendet, például az oltópontoknál” - elevenítette fel emlékeit a Műveleti Biztosító Főnökség főnöke. Mint mondta: a honvédség speciális technikai eszközeivel általában hamarabb odaér egy-egy katasztrófa-sújtotta övezetbe, mint a katasztrófavédelem, akik nem rendelkeznek például helikopterekkel. Hozzátette: a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében beszerzett új helikopterek is bevethetőek ilyen helyzetben, különleges képességeik révén sok feladatra alkalmasak.
Tóth Csaba ezredes emlékeztetett arra is, hogy a vörösiszap-katasztrófa milyen hatalmas kihívást jelentett a katonák számára is. „Kétezerkétszáz katonát, négyszáz technikai eszközt vetettünk be. Hatszázharmincöt polgári személyt szállítottunk helikopterrel kórházba, kilencvennyolc kilométer utat tisztítottak meg, és huszonhárom sérült személyt láttunk el. Más szervezetekkel összefogva végül sikerült teljesítenünk a feladatot” – mondta az ezredes, aki a katonák folyamatos elhivatottságát a 2006-os tiszai árvíz idején nyújtott teljesítménnyel példázta.
„Tiszasas, Szelevény és Csépa térségében négyezerötszáz katonát vontunk össze és helikoptereket is bevetettünk. Ladocsi Jenő ezredes – aki azóta már nincs közöttünk - vezette szakmailag a mentést. A katonák már derékig álltak a vízben, úgy pakolták a homokzsákokat. Mindenkit kimenekítettek, feladva gyakorlatilag a küzdelmet, de az utolsó pillanatban mégis sikerült megállítani a Tiszát és megmenteni a településeket” – emelte ki Tóth Csaba ezredes. A rádióhallgatók a műsorból megtudhatták azt is, hogy a Tisza Műszaki Többnemzeti Zászlóalj hatszáz katonájának fő feladata éppen a Tisza 156 000 négyzetkilométeres területén az esetleges segítségnyújtás.