Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A kés nem játékszer

Szöveg: Hegedüs Zoltán százados |  2011. december 3. 9:58

Már harmadik alkalommal rendeztük meg a Nemzetközi Késharc Verseny és Önvédelmi Szemináriumot 2011. november 26-án, a „Tüzérben”. A fiatal Magyar Közelharc-Kézitusa Szövetség égisze alatt olyan vezető oktatók látták el a képzési feladatokat, mint dr. Zöllei Zoltán, a Magyar Közelharc-Kézitusa Szövetség elnöke, Várszegi Rudolf, a Magyarországi Harcművészetek Össz-Szövetségének alelnöke, Mészáros István, az IFAK (Internazional Federation für Asiatischen Kampsportarten) magyarországi képviselője és Juhász Ferenc, a Magyar Karate Szakszövetség alelnöke.

Az egész napos rendezvény kiemelkedő eseménye az első alkalommal tető alá hozott full kontakt késharc verseny volt. A megfelelően ijesztő szabályrendszer is oka talán, hogy kevesebben jelentkeztek a megmérettetésre: teljes erőből fejre mért rúgás is megengedett volt. Végtére is a késharc nem játék, és a szabályrendszernek harcművész körökben is érdemes tükröznie a valós körülményeket; egy esetleges „vérre menő" küzdelem dinamikai és élettani faktorait kell modelleznie. A kihívás nagysága természetesen megfelelő válaszra talált a kiállást és lelkesedést illetően, és a harcosok ismételten bizonyították, hogy „nincsenek lehetetlenek, csak tehetetlenek". Az üzenet így is egyértelmű: a kés nem játékszer. A résztvevők testükön is érezhették, hogy milyen fizikai hatása lehet egy akár véletlenül is elszenvedett késpenge-találatnak. A kés életszerű körülmények között történő alkalmazására egy új szabályrendszer adott tehát lehetőséget az indulók számára, hiszen a fő cél az, hogy a tanultakat kamatoztatni tudjuk adott konfliktus esetén, és ne „hagyjuk ott a fogunkat", ha kezelni is képesek lennénk a helyzetet.

A kés elleni önvédelmi technikák gyakorlása mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a kés elleni küzdelmi gyakorlatokra, hogy testközelből lássuk, hogy az adott technika élet szerű-e vagy sem. E szeminárium és verseny ösztönzését ez az elgondolás adta – emelte ki Tar Tamás őrmester, a MH Altisztképző Akadémia katonai közelharc-kézitusa kiképző tiszthelyettese, a küzdelmi versenyek vezető bírája. A különböző harcművészeti stílusok, mint például a ju-jitsu, kempo, karate vagy aikido a kés elleni harcban megosztják egymással eddig megszerzett tudásukat, és egymást támogatva segítik egy közös, eredményes irányvonal kibontakozását. Egymás támogatása és segítése az egyébként koránt sem könnyű úton, amelyet minden harcművész és harcos bejár, láthatóan hatékonyabb, eredményes formákat kelt életre.

A katonai közelharc-kézitusa kiképzés idők óta a harci művészetek és küzdősportok mozgáselemeit tartalmazta, miközben a tapasztalataikkal a harcmezőkről „jelentettek". Ezért a mindenre jó megoldást egyik stílus sem tudhatja magáénak, mert a képzés nem lehet öncélú: katonáink életéért vagyunk felelősek.

1595928320