A lélek uralma a test felett

„Sok olyan katonát ismerek, akik komolyan és karakteresen vállalják azokat a követelményeket, amelyek kialakultak az egyház hagyományában a húsvét előtti »szent negyven nappal« kapcsolatosan” – fogalmazott Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai épületében tartott ökumenikus hamvazószerdai áhítaton, február 14-én.

Mint mondta, a vallási böjt olyan lelki szabadságot takar, ahol az értelem irányít és nem a mindennapok önzése. „A test kényelmét és önzését visszafogó és megfékező böjtre, valamint más lemondásokra valós szükség mutatkozik a jelenlegi fogyasztói kultúrában – vagy inkább kulturálatlanságban –, hiszen ezekkel nyerhető vissza valamiképpen a lélek uralma a test fölött. Számosan vállalnak különböző szeretetgyakorlatokat, jótékonykodást a rászorulók felé, de tudomásom van arról is, hogy nagyon sokaknak intenzívebb imaéletük van a húsvét előtti időszakban” – tette hozzá.

Amíg az evangélikus és református felekezetek közel állnak egymáshoz, a 16. századi reformáció során kialakult protestantizmus számtalan aspektusban mást követ, mint a római katolikus egyház. A protestáns felekezetek számára a hamvazószerda nem kiemelt ünnep, de számukra is ezen a napon kezdődik a húsvét előtti böjt időszaka. Szabó Ferenc alezredes, evangélikus tábori lelkész szerint az evangélikus egyház az ősi római miseliturgiára épít, így nem meglepő, hogy a húsvét előtti hetedik hét szerdájával kezdődik a nagyböjti időszakuk.

„Húshagyó kedden befejeződött a farsangi időszak, most pedig indul a nagyböjt. Nálunk is akad, aki tartja a negyvennapos tényleges böjtöt, de igazából a böjti hat vasárnap az, ami az evangélikus egyházban figyelmeztet Jézus golgotai keresztjére, illetőleg magára a húsvéti ünnepre, nagypéntek gyászos eseményére” – mondta a tábori lelkész.

„Húsvét azt üzeni mindannyiunknak, hogy fontos lenne odafigyelnünk az Úristenre, aki mindannyiunkért küldte el egyszülött fiát, Jézust. A böjti időszakban kicsit figyeljünk oda önmagukra, egymásra, családunkra, valamint célszerű elvonulni egy belső szobába, kialakítani egyfajta belső csendet. Ezt tudom kérni és üzenni a katonáknak” – tette hozzá Szabó Ferenc alezredes.

Mészáros László alezredes, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns Tábori Püspökség kiemelt vezető tábori lelkésze szerint a böjti időszak megfelelő lehetőséget kínál arra, hogy helyrehozzuk az elkövetett hibáinkat, megbánjuk azt, amikor nem megfelelően gondolkodtunk vagy viselkedtünk.

„A katonáknak is azt tudom mondani, hogy nem elég egyszerű bocsánatkéréssel és békével fordulni a másikhoz, és azt várni, hogy az adott személy vajon tényleg megbocsát-e. Az Úristen előtt sem egyszerű megállni ebben az időszakban, de az egyetlen reménységünk az lehet, hogy ő már megadta nekünk a bocsánatot, azt csak kérnünk kell” – értékelte.

A húsvétot megelőző nagyböjt Jézus negyvennapos böjtjét követi. A nyugati egyházban a húsvét előtti negyven hétköznapra terjed ki, a szombatokat is beleértve. Az 1966-os második vatikáni zsinat óta csak hamvazószerda és nagypéntek szigorú böjti nap, amikor tilos a hús fogyasztása és csak egyszer szabad jóllakni.