A Magyar Honvédség a társadalomból építkezik

Benkő Tibor hangsúlyozta: a biztonsági környezet változik, egyértelműen romló tendenciát mutat. Kitért a közel-keleti és észak-afrikai instabil államokra, valamint az ehhez kötődő migrációs folyamatokra. „Magyarország célkitűzése az, hogy a gondokat, a problémákat ott kell kezelni, ahol keletkeznek, nem szabad megengednünk, hogy begyűrűzzenek Európába” – mondta.

A NATO afganisztáni szerepvállalásával kapcsolatban a honvédelmi miniszter kijelentette: a misszió lezárása nem nevezhető kivonulásnak, hanem inkább kimenekítésnek, ami azonban a szövetség politikai és katonai egységét is megmutatta. Ezt követően szólt az orosz-ukrán konfliktusról is, amellyel kapcsolatban azt az álláspontját hangoztatta miszerint, „ne akarjunk hidegháborús retorikával olyan helyzetet teremteni Közép-Európában, amelyre nincs szükségünk.”

A tárcavezető figyelmeztetett a 2014-es ukrán-orosz konfliktusban megjelent hibrid hadviselésre, amelynek köszönhetően „már nemcsak fegyveres úton lehet győzelmet aratni, országrészeket elcsatolni, vagy kormányzati vezetést megbénítani.” Így a kibertér ma már az ötödik hadszíntérnek számít – tette hozzá.

Előadásában Benkő Tibor rámutatott: a NATO által meghatározott két fenyegetettségi irány - a keleti és a déli - metszéspontja Közép-Európában, éppen Magyarországon van, ezért hazánk rendkívül fontosnak tartja, hogy „az egész régió biztonságáért és stabilitásáért felelősséget vállaljon.” Ennek szavatolását, valamint a térségbeli szövetségesek hadseregei közötti együttműködés megerősítését célozza a NATO vezetési elemeként Székesfehérváron települt Közép-Európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság, amelyhez a britek is felajánlották csatlakozásukat a közelmúltban.

A keleti fenyegetettségre kitérve Benkő Tibor emlékeztetett: a NATO Oroszországgal szemben évek óta a kettős megközelítés, vagyis az elrettentés és a párbeszéd alkalmazásának egységét hirdeti. „Ez a kettős megközelítés azt jelenti, hogy a NATO-nak egyrészt erőt és egységet kell mutatnia, olyan képességek megteremtésével, hogy a másik félnek még véletlenül se jusson eszébe az agresszió. A másik része a párbeszéd, a problémák megoldása. Magyarországnak az a szándéka, hogy Oroszország vonatkozásában ezt az utat kövesse” – szögezte le.

A honvédelmi miniszter utalt a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokra is. Felidézte a magyar-ukrán védelmi miniszteri találkozón szóba került kérdéseket, valamint kiemelte hazánk folyamatos gyakorlati támogatását az ukrán fél irányába.

Benkő Tibor visszatekintett a honvédelem elmúlt harminc évének alakulására, ezen belül a Magyar Néphadsereg, valamint a Magyar Honvédség helyzetére is. Emlékeztetett: 1989-ben még 155 ezer katona szolgált a néphadseregben, ez a létszám rövid idő alatt 23 950-re csökkent. A stratégiai felülvizsgálatok, az átfogó védelmi felülvizsgálatok, az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakítások eredményeként megszűnt a hadkiegészítés rendszere, csökkent a katonai szervezetek, a laktanyák, valamint a harcjárművek létszáma is. Ami pedig egy csökkent létszámú hadsereget eredményezett.

„Ezek a körülmények késztették arra a magyar kormányt, hogy elindítsa minden idők legjelentősebb haderőfejlesztési programját, amelynek köszönhetően egy modern, erős, ütőképes, a térségben meghatározó erővel bíró Magyar Honvédség jön létre” – mondta, hozzátéve: ennek a haderőnek az alapja pedig a hazája iránt elhivatott, elkötelezett, lojális, jól kiképzett katona.

A tárcavezető hangsúlyozta: a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program a katonát, az embert helyezi a középpontba, akinek kiszámítható életpályát kell biztosítani. Ide tartozik az illetményfejlesztés, a lakhatási támogatás, az egészségkárosodási ellátási rendszer, valamint az előmeneteli rendszer biztosítása is. A katonai életpályával kapcsolatban kitért a pályára irányítás, az aktív katonai szolgálat, valamint az aktív katonai szolgálaton túli időszakra. Beszámolt az Önkéntes Tartalékos Rendszer fejlesztéséről, a tartalékos programokról, a senior katonai szolgálatról, valamint az Obsitos és Veterán Programokról.

Benkő Tibor ismertette azokat a haditechnikai beszerzéseket is, amelyeket a honvédelmi tárca 2019-ben indított el és jelenleg is folyamatban vannak. Kitért az Önkéntes Tartalékos Rendszerre is, amit az elmúlt években „a nulláról építettek fel”. Emlékeztetett: 2010-ben összesen tizenhét önkéntes tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek, ez a létszám a rendszer megújítása révén mára már több mint 11 ezer. „Ezek az elhivatott, elkötelezett katonák segítenek a kórházakban, de ott vannak a hazai és nemzetközi gyakorlatokon is. Ez pedig hatalmas előrelépés” – jelentette ki.

A honvédelmi miniszter ismertette azokat a programokat is, amelyeken keresztül felhívják a fiatalok figyelmét a haza szolgálatának fontosságára. Bemutatta a kadétképzés szintjeit, az ezekkel kapcsolatos célkitűzéseket, valamint a következő időszak ide vonatkozó terveit is. Megjegyezte: jelenleg egy katonai középiskola és kollégium, illetve egy katonai kollégium működik, de 2030-ig nyolc-tíz honvéd középiskola és kollégium létrehozása a cél. Kiemelte azt is, hogy 2028-2030-ra a Magyar Honvédségnek legalább 30 ezer aktív és 20 ezer tartalékos katonára, valamint 7-8 ezer honvédelmi alkalmazottra, továbbá ötezer honvéd kadétra van szüksége.

Előadásának zárásaként Benkő Tibor honvédelmi miniszter hangsúlyozta: az idei honvédelmi költségvetés 1003 milliárd forint, 2024-re pedig tervezik elérni a NATO által elvárt, 2 százalékos védelmi költségvetési rátát.