Drónrajok a harctéren

Hogyan élted meg, hogy elnyerted a Pro Scientia Aranyérmet?

Hatalmas megtiszteltetést jelentett számomra, hiszen az elmúlt tizenkét évben nem díjaztak katonát ezzel az elismeréssel. Az aranyéremmel az egyetemi éveim alatt végzett tudományos tevékenységemet ismerték el, melybe beletartozik a tudományos diákköri konferenciákon való részvétel, a hazai és nemzetközi konferenciákon való előadás, a szakkollégiumi munka, illetve az eddigi díjak, kitüntetések, pályázati tevékenységek, a tanulmányi átlag, a nyelvismeret, valamint a publikációk is.

2019-ben az OTDK Had- és Rendészettudományi Szekciójában is indultál, ahol szintén első helyen végeztél a drónrajokkal kapcsolatos kutatásoddal. Hogyan kezdett el foglalkoztatni ez a terület?

A konzulensem, dr. Németh András alezredes javasolta ezt a témaötletet. Miután elkezdtem utánanézni, teljesen magával ragadott a dróntechnológia. A kutatásomban azt vizsgáltam, hogyan alkalmazhatók a mini, pilóta nélküli légi járművek egy adott terület állandó légi megfigyelésére. Később, a mesterképzés alatt a drónrajok kutató-mentő tevékenységének lehetséges felhasználási módjaival is foglalkoztam. Munkáimban elsősorban technikai kérdésekre fókuszáltam, emellett összegyűjtöttem, jelenleg hol tartanak a kutatások és fejlesztések világszerte. Látható, hogy a vezető hatalmak élen járnak a területen.

Mik lehetnek a drónok alkalmazásának legfőbb előnyei?

A fő érv a drónrajok mellett a költséghatékonyság, hiszen egyszerű felépítésűek, így akár 3D-s technológiával is előállíthatók. Emellett az üzemben tartásuk költsége is alacsony. Mivel nagy mennyiségben és olcsón legyárthatók, gyorsan pótolhatók, ha megsérülnek vagy eltűnnek. Jelentős harcpotenciáljuk az őket működtető algoritmusban rejlik, valamint abban, hogy nagy létszámban képesek együtt mozogni és közösen feladatokat végrehajtani. A drónraj tevékenységét szervező algoritmusokat összegezve „swarm” algoritmusoknak nevezzük. Magyarországon az ELTE kutatói is készítettek ilyet, ami viszonylag egyszerű módon képes jelentős mennyiségű pilóta nélküli légi eszközt egy alakzatban tartani mozgás közben. Ahhoz, hogy az eszközök rajként mozogjanak, a kutatók gyakran a természetből „merítenek ihletet”, például a madarak, a halak vagy a hangyák csoportos mozgásának megfigyelésével. A cél elsőrosban olyan algoritmus kiválasztása, illetve alkalmazása, ami megfelelően ki tudja használni a raj magas elemszámában rejlő lehetőségeket.

Milyen kockázatokkal járhat egy drónraj bevetése?

A megfelelő algoritmusok hiányából fakadhatnak hátrányok, ugyanis kevés képes hatékonyan összehangolni a drónok tevékenységét. Fontos szempont az is, hogy a drónoknak bármilyen terepen – legyen az a tenger felett, hegyvidéken, sivatagban, erdős területen vagy nagyvárosi környezetben –, illetve szélsőséges hőmérsékleti hatások között is helyt kell állniuk. A kutatásomban megoldási lehetőségeket kerestem az eszközök hidegben történő alkalmazására is, hiszen nulla fok alatt jelentősen csökken az akkumulátorok kapacitása. A megfelelő algoritmusok és szenzorok a legtöbb esetben segítséget nyújtanak ebben is, ugyanakkor a rendszer korlátaival is tisztában kell lenni ahhoz, hogy megoldásokat találhassunk.

Mik a jövőbeli céljaid?

Folytatni szeretném a tudományos munkámat, szakmai terveim között szerepel a doktori cím megszerzése. A jövőben is drónrajokkal foglalkoznék elsősorban a katonai műszaki területen belül. Emellett természetesen katonaként továbbra is hazámat szolgálom.