A Magyar Honvédség a társadalomból építkezik

A Katonai Felsővezetői Szakirányú Továbbképzési Szak hallgatói számára tartott szimpóziumon a Benkő Tibor visszatekintett a honvédelem elmúlt harminc évének alakulására, ezen belül a Magyar Néphadsereg, valamint a Magyar Honvédség helyzetére. Emlékeztetett arra, hogy 1989-ben még 155 ezer katona szolgált a néphadseregben, ám ez a létszám rövid idő alatt 23 950-re csökkent. A stratégiai felülvizsgálatok, az átfogó védelmi felülvizsgálatok, az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakítások pedig egy csökkent létszámú hadsereget eredményeztek. „Minden vizsgálatnak a végeredménye az lett, hogy kisebb és kevesebb létszámmal bíró, kevesebb és kisebb képességet magába foglaló Magyar Honvédség jött létre. Természetesen, amikor még a sorkatonai szolgálat létezett, és mintegy 150 ezer fős volt a Magyar Néphadsereg, de akkor is láthatjuk, hogy ez a létszám 2007-re eljutott oda, hogy mintegy 23 950 fős Magyar Honvédségünk lett” – mondta a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor hangsúlyozta: a NATO, amelyhez hazánk 1999-ben csatlakozott, ugyan kollektív védelmet jelent Magyarország számára, de a szövetségi rendszer által nyújtott lehetőségeket a politika helytelenül értelmezte. A washingtoni szerződés 3. cikke ugyanis rögzíti: minden nemzet köteles olyan képességet építeni és fenntartani, amellyel gondoskodni tud saját országa, saját nemzete védelméről. „Ezért van az többek között, hogy a GDP-nek nem mindegy, hogy hány százalékát költi egy ország, egy nemzet a védelmi kiadásokra” – húzta alá a tárcavezető.

A honvédelmi miniszter rámutatott, a sorkötelezettség 2004-es megszüntetése is fordulópont volt a Magyar Honvédség életében, ennek a legnagyobb hátránya pedig az, hogy a hadkötelezettségről és az ezzel járó feladatokról is elfeledkeztek. Hozzátette: ugyan megteremtették az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot, azonban ennek feltételrendszerét nem dolgozták ki, így eshetett meg, hogy 2010-re mindössze 17 önkéntes tartalékos katonája volt az országnak. „Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi helyzetben most mintegy 30 ezer aktív katonára van szükség, 7-8 ezer honvédelmi alkalmazottra és legalább 20 ezer önkéntes tartalékos katonára. Ebből indulunk ki, erre építettük rá a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot” – fogalmazott.

A katonai szervezetek létszámának alakulása kapcsán Benkő Tibor kijelentette: bővíteni fogják a laktanyák számát, mégpedig zászlóaljszintű szervezeti formában, ez pedig sokkal hatékonyabb felajánlást és működést tesz majd lehetővé.

A tárcavezető ezt követően ismertette a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program létrejöttének körülményeit, valamint felhívta a figyelmet a biztonsági környezet változására is, amely egyértelműen romló tendenciát mutat. Kitért a közel-keleti és észak-afrikai instabil államokra, az ezzel járó migrációs folyamatokra, a terrorizmusra, a kiberhadviselésre, valamint a mindennapi életet fenyegető járványokra. Hangsúlyozta, hogy a NATO két veszélyeztetettségi iránnyal számol: a keletivel és a délivel, amelyek metszéspontja valahol a Kárpát-medencében van. Utalt a Lengyelország határán napjainkban zajló migrációs krízisre, amely bármelyik pillanatban elhúzódhat Ukrajna irányába. „Ha pedig Ukrajna irányába eltolódik, akkor előbb-utóbb a migránsok megjelenhetnek az ukrán-magyar és a szlovák-ukrán határon egyaránt, ami új biztonsági kihívás” – mondta Benkő Tibor.

A régió biztonságának szavatolását célozza a NATO vezetési elemeként felajánlott Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság felállítása Székesfehérváron, valamint a Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság létrehozása Szolnokon – szögezte le.

Benkő Tibor aláhúzta: Magyarország és a magyar kormány az egész térség biztonságáért érez felelősséget, a kormány pedig a problémákra válaszul indította el a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, amely az elmúlt negyedszázad legátfogóbb és legkomplexebb védelmi fejlesztési programja. „Ennek megvalósításához pedig kiváló kormányzati együttműködés és közös gondolkodás szükséges” – mondta.

A miniszter ezt követően szólt a Nemzeti Katonai Stratégiákról is, amelynek céljai között szerepel, hogy hazánk 2030-ra Európa ötödik, illetve a világ tizedik legbiztonságosabb országa legyen, majd kitért a Védelmi és Biztonsági Tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvényre, amely igazi előrelépést hoz majd a honvédelem életében.

A tárcavezető ismertette azokat a haditechnikai beszerzéseket is, amelyeket a honvédelmi tárca 2019-ben indított el és jelenleg is folyamatban vannak, majd felvázolta a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program legfőbb elemeit. A katonai életpályával kapcsolatban kitért a pályárairányítás, az aktív katonai szolgálat, valamint az aktív katonai szolgálaton túli időszakra. Beszámolt az Önkéntes Tartalékos Rendszer fejlesztéséről, a tartalékos programokról, a senior katonai szolgálatról, valamint az obsitos és veterán programokról.

Az illetményfejlesztés kapcsán Benkő Tibor rámutatott: 2015-től folyamatosan emelkednek a bérek és ez a tendencia folytatódni fog. Kitért a tartalékos rendszerre is, amelyet az elmúlt években a nulláról építettek fel. Kiemelte a területi alapon szerveződő ezredeket, mint mondta: hét régióra osztották az országot, ezek közül jelenleg kettőben - nyíregyházi és székesfehérvári székhellyel - működik területvédelmi ezred. Céljuk, hogy minden járásban legyen egy területvédelmi század. Ugyancsak beszélt a speciális önkéntes tartalékos szolgálati formáról is, amit a Magyar Honvédség azok számára kínált fel, akik a koronavírus-járvány miatt elveszítették a munkahelyüket. Mint mondta: 1500-an vállalták ezt a szolgálati formát és több, mint 40 százalékuk szeretne katonaként tovább szolgálni, ami a program sikerét mutatja. Kitért arra is, hogy mind a hivatásos és szerződéses, mind pedig a tartalékos állomány létszáma növekedett. Hozzátette: különböző szolgálati jogviszonyban jelenleg 11 400 tartalékos katonája van hazánknak.

Benkő Tibor Ismertette a szeptember 15-én indult Önkéntes Katonai Szolgálat előnyeit is, amely pluszpontokat jelent a felsőoktatási felvételinél. Felidézte: ezt a szolgálati formát elsősorban azoknak hirdették meg, akik idén nem kezdték meg felsőfokú tanulmányaikat. Ennek alapján 16 pontot kap az, aki szakkiképzés nélkül legalább hat hónapos szolgálatot teljesít, aki viszont a hat hónapos szolgálati ideje alatt a szakképzést is teljesített, 32 többletpontra lesz jogosult. „Tehát nem a katonáskodásért, hanem a szakképesítésért adjuk a 32 pontot” – húzta alá.