A Magyar Honvédség feladata az ország fegyveres védelme

Tovább nő a rendkívüli aszállyal sújtott területek nagysága, a nagy hőség és az ötven éve nem látott szárazság miatt egyre több a vízhiányos terület, és több helyen alakulnak ki tüzek is. Emiatt a Magyar Honvédség megerősítette készültségi szolgálatát, hogy ha szükséges, segíteni tudjanak a katasztrófavédelemnek, akár vízszállításban, akár a tűzoltásban. A magyar katonák két hete Szlovéniában vettek részt az erdőtüzek oltásában. Mindazt a képességet, amely a Magyar Honvédség birtokában van, itthon és külföldön is rendelkezésre tudjuk bocsátani – jelentette ki dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy. Felidézte: a magyar és a szlovén miniszterelnök egyeztetését követően vette fel a kapcsolatot a szlovén vezérkarfőnök-helyettessel, aki a felajánlott képességek közül a magyar légierő segítségét kérte a Szlovéniában tomboló erdőtüzek megfékezésében.

A készenléti szolgálatokkal kapcsolatban a Magyar Honvédség parancsnoka elmondta, vannak olyan képességekkel bíró munkacsoportok, amelyek a laktanyákban állomásoznak, illetve vannak olyan katonák, akik szükség esetén rövid határidőn belül képesek beérkezni a szolgálati helyükre és elindulni onnan segítséget nyújtani. Az altábornagy megerősítette, hogy a Magyar Honvédség készenléti erői szinte lefedik az országot, vagyis mindenhol támogatni tudják a katasztrófavédelem munkatársait.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy ugyanakkor leszögezte: a Magyar Honvédség alaprendeltetésből származó feladata az ország fegyveres védelme. Emlékeztetett arra is, hogy a magyar katonák az elmúlt években kivették a részüket a déli határ védelméből, a különféle katasztrófa-elhárítási feladatokból, valamint a koronavírus-járvány elleni küzdelemből, ami miatt a valós harcra és alapfeladatokra történő felkészítésre kevesebb idő jutott. „Ezért döntöttünk úgy, hogy a következő hetekben, hónapokban a gyakorlótéren töltünk több időt, ami miatt a civil lakosság több alkalommal találkozik majd magyar és nemzetközi felségjelzésű katonai konvojokkal az utakon. Ez az átcsoportosítás a felkészülés része, ezért kérjük a lakosság megértését, türelmét” – tette hozzá a Magyar Honvédség parancsnoka.

A Koszovóban ismét kialakult feszült helyzettel kapcsolatban elmondta: a NATO legnagyobb szárazföldi műveletét, a KFOR-t egy magyar tábornok, Kajári Ferenc vezérőrnagy vezeti. „Az ő parancsnokságának köszönhetően sikerült megnyugtatni úgy a feleket, hogy a feszültség csökken, ezért is nagyon büszke vagyok a jelenleg ott szolgáló csapatra ” – mondta az altábornagy, majd megerősítette: Magyarország biztonsága szempontjából a Balkán békéje rendkívül fontos, ezért is láthatunk az ebben a régióban folyó, NATO és EU missziók vezető pozícióiban magyar katonákat.

Arra a kérdésre, hogy hazánkban is lesznek-e NATO csapatok, a Magyar Honvédség parancsnoka úgy fogalmazott: az orosz-ukrán háború miatt a NATO elrendelte az előretolt harccsoportok felállítását. A hazánkban felállított, magyar parancsnokság alatt működő harccsoporthoz csatlakozott Olaszország, Horvátország, Törökország és Montenegró, de vannak itt amerikai katonák is. A nemzetközi erők a közös gyakorlatokat követően várhatóan szeptemberben érik el a teljes műveleti készenlétet.

Kérdésre válaszolva dr. Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: a NATO, mint védelmi szervezet a tagországok kollektív védelmére készül, ez pedig nem megy közös gyakorlatok nélkül, amely során a nyelvet, kommunikációs és harceljárásokat hangoljuk össze.

A teljes beszélgetés ide kattintva tekinthető meg.