„A Magyar Honvédségnek minden egyes társadalmi szervezettel jó kapcsolatot kell kialakítania”
A Hungary Helps Program és a Magyar Honvédség (2. rész)
Szöveg: Ördög Kovács Márton | 2020. november 2. 7:02Üldözött keresztények, Magyar Honvédség, jószolgálat, Mbuji Mayi, Veszélyes Környezet Tudatosság Tanfolyam, humanitárius segély, Szolnok, Hungary Helps Program, szolidaritás, MH Béketámogató Kiképző Központ, Burkina Faso. Látszólag egymástól idegen fogalmak, városok és szervezetek, azonban a valóságban több dolog is összeköti őket. Ezek közül talán a legjellemzőbb kapcsolódási pont a hivatástudat, valamint az emberi élet védelmének ügye.
Sorozatunkban megismerkedhetnek a Hungary Helps Programmal és a Magyar Honvédség ebben vállalt szerepével. Második részünkben Kiss Róbert ezredessel, az MH Béketámogató Kiképző Központ (MH BTKK) parancsnokával beszélgettünk.
Ezredes úr, engedje meg, hogy rögtön az elején egy személyesebb kérdéssel indítsam a beszélgetést. Mielőtt július 1-jén átvette az MH BTKK parancsnoki posztját 30 évet töltött el a magyar légierő szolgálatában, mint repülőmérnök, ebből az utolsó 9 évét már törzsfőnökként. Milyen kihívásokkal találkozott új állomásán, és eddig megszerzett tapasztalatait hogyan tudja kamatoztatni?
Tizennégy évet szolgálatam Szentkirályszabadján az MH 87. Bakony Harci Helikopter Ezrednél, majd 16 évet az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisnál repülőmérnökként. Utóbbi állomásomon 9 éven keresztül a törzsfőnöki beosztást is betöltöttem. Így parancsnokhelyettesként a helikopter bázis törzsmunkájával és az általános katonai munkákkal hosszú ideig foglalkoztam, de ez a törzsfőnöki beosztásból egyértelműen adódik. 30 évnyi, légierőnél eltöltött szolgálat után, 52 évesen az ember még mindig katona szeretne maradni és az külön megtiszteltetés számomra, hogy ezt már parancsnokként tehetem. Véleményem szerint a katonai pálya csúcsa az, ha az ember egy önálló katonai szervezet parancsnokaként folytathatja szolgálatát. „Kékruhásként”, légierősként egy szárazföldi alakulat élére kerülni a megtiszteltetésen túl, természetesen nagy kihívás is. De egy parancsnok élete teljes egészében a szakmáról és a rá bízott alakulat vezetéséről szól, tehát állok elébe. Nagy segítség számomra, hogy tapasztalt és szakmailag felkészült helyettesekkel, részlegvezetőkkel vagyok körülvéve, így nincs olyan akadály, amit ne tudnánk leküzdeni. Nálam a 100 százalékos munkavégzés az elfogadható, magammal szemben is, így egy jól működő szervezetet alkotunk a kollégáimmal.
Pontosan mivel is foglalkozik a szervezetük, mit jelent a béke támogatása és miért kell erre embereket kiképezni?
A Béketámogató Kiképző Központot 2004-ben hozták létre, azzal a céllal, hogy a nemzetközi szervezetek és a más, nem állandó katonai szövetségek által szervezett és vezetett béketámogató műveletekben részt vevő magyar fegyveres katonai kontingensek törzstisztjeit és altisztjeit, valamint a katonai megfigyelőket megfelelően felkészítsék és kiképezzék. Ez volt az alapvető cél akkor, amikor ezt az önálló katonai szervezetet megalakították. Ezen az alaprendeltetésen túl a szervezetünk a hazai és a nemzetközi béketámogató műveleti tanfolyamok szervezésében és végrehajtásában is aktívan részt vesz. Szakmai konferenciákat szervezünk a témában, valamint folyamatosan dolgozzuk fel a munkatársaink nemzetközi missziókban, szerepvállalásokban szerzett tapasztalatait. Ez egy kiemelten fontos tevékenységünk, mivel ezeket a tapasztalatokat beleépítjük a tanfolyamainkba. Ezen túl nyelvi képzéseket, valamint hadszíntéri orientációs felkészítéseket is tartunk. Több, nagy érdeklődés övezte nemzetközi tanfolyamot is szervezünk, ezek közül a Nemzetközi Katonai Megfigyelő Tanfolyam a jelenlegi COVID-helyzet miatt nem tud megvalósulni és a novemberre tervezett Békeműveleti Együttműködési Tanfolyamunk megtartása is kérdéses. A vírushelyzet a mi életünket is jelentősen felborította.
Említette a nemzetközi kapcsolatokat és érdeklődést. Milyen az Önökéhez hasonló szervezetek országok közötti együttműködése?
A BTKK tagja a Partnership Training and Education Centres –nek (PTEC), ami a világ minden táján működő, hozzánk hasonló feladatot ellátó központok tömörítő szervezete. Ezek a központok, természetesen mind a NATO és az ENSZ akkreditált katonai szervezetei, akikkel szoros az együttműködésünk. Az oktatók, - beleértve a mi felkészítőinket is - folyamatosan járnak egymás nemzetközi képzéseire. Ez a tapasztalatszerzés és annak cseréje szempontjából is fontos.
Milyen kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy valaki oktató lehessen önöknél, mik a fő elvárások?
A kiképzőközpontunkban kiválóan felkészített, nagy tapasztalattal rendelkező oktatók vannak, akik jó részt a világ különböző tájain szerzett tapasztalataikat kamatoztatják, tehát ezekkel a tulajdonságokkal mindenképpen rendelkeznie kell a nálunk tanítóknak. Természetesen itt a missziós szerepvállalások során szerzett tapasztalatokról beszélek. Szinte minden területnek van nálunk oktatója: van, aki a Balkán szakértője és van, olyan is, aki a Nyugat-Szahara és egyéb régióinak ismerője. De természetesen kiváló oktatóink vannak, akik Afganisztánban, Irakban szereztek tapasztalatokat. Elmondhatjuk, hogy minden oktatónk minimum kettő vagy három misszióban már részt vett. Tehát meg vannak a személyes tapasztalatok, illetve az oktatás kapcsán és az előbb említett szervezetekkel történő együttműködés révén meg vannak azok tudásanyagok, amik birtokában magas szakmai szinten tudják ellátni a feladatukat.
Interjúsorozatunk fő témája a Béketámogató Kiképző Központ és a Hungary Helps Program kapcsolatának bemutatása. Ezredes úr miért tartja fontosnak ezt az együttműködést, és általában a Magyar Honvédség és a társadalom más szervezeti közötti munkakapcsolatot?
Én úgy gondolom, hogy a Magyar Honvédségnek minden egyes társadalmi szervezettel jó kapcsolatot kell kialakítania. Hiszen szervezetünk elfogadtatása és az emberek biztonságérzetének szavatolása, ezeken az együttműködéseken keresztül tud megvalósulni és elmélyülni. A BTKK-nak, Jász-Nagykun-Szolnok megyével, Szolnok megyei jogú városával, és a környezetünkben tevékenykedő más fegyveres-társ- és rendvédelmi és nyugdíjas szervezetekkel is jó és szoros az együttműködése. Többek között rendőröknek is tartunk nyelvi képzést. De emellett már tartottunk tanfolyamot az Emberi Erőforrások Minisztérium és a Külgazdasági-és Külügyminisztérium dolgozóinak is, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség állományába tartozó személyeknek és a Katasztrófavédelem tagjainak is tanfolyamot. A Hungary Helps Program kapcsán pedig itt van Veszélyes Környezet Tudatosság Tanfolyamunk. Ez egy hiánypótló képzése Magyarországnak, melyet – külföldi minta alapján - 2017-ben hoztunk létre Szolnokon. Tanfolyamunk elsősorban civil szervezeteknek és dolgozóiknak szól. Olyan szervezetkről beszélünk itt, akik a katonákkal együtt, missziós területen vállalnak humanitárius, jószolgálati szerepet. Az ő munkatársaik is találkozhatnak olyan helyzetekkel a műveleti terepen, amikor jól jönnek a katonai ismeretek alapjai. Már 11 ilyen tanfolyamot tartottunk és a Hungary Helps Program és a velük együttműködő szervezetek munkatársainak tartott volt a tizedik. Azbej Trista államtitkár és kollégái egy 6 napos felkészítésen vettek részt, ahol elsajátították a következő katonai alapismereteket: térképismeret, rádióforgalmazás, beteg- és sérültellátás. De olyan ismeretekre is szert tettek, aminek birtokában meg tudják állapítani, egy fegyver dörrenése alapján, hogy kis vagy nagykaliberű eszközből lett-e leadva. Emellett egy pszichológiai felkészítésben is részesültek, valamint modelleztek nekik olyan veszélyes eseteket, amik a műveleti területen érheti őket, mint például, hogy hogyan kell viselkedniük, ha túszul ejtik őket.
Azbej Tirstan a vele készített interjú során említette, hogy mennyi mindent tanultak a honvédektől a hivatástudat terén is. Van-e olyan, hogy egy oktató, kiképzésvezető tanul valamit egy civiltől a tanfolyam során?
Minden egyes tanfolyamunkból sokat tanulunk, több esetben a résztvevőktől is. A Hungary Helps Program munkatársaival zajló munka kapcsán mindenképpen megemlítendő, hogy nem sok olyan szervezettel találkoztunk, ahol a vezetők tényleg végig csinálják ezt a kiképzést, felkészítést. Tehát ők és kollégáik tényleg testközelből és a saját bőrükön tapasztalták meg azt, hogy a munkatársaik majd a jövőben milyen képzést kaphatnak nálunk. Ez mindenképpen példaértékű hozzáállás a részükről. Emellett mivel ők is utaznak válságövezetekbe, elengedhetetlen, hogy ezeknek az ismereteknek a birtokában legyenek. Ezen túl, mivel a jelenlegi eredményes együttműködésünk miatt további képzéseinken is részt vesznek majd a jövőben, újabb tapasztalatokkal gazdagodhatunk. Hiszen munkatársaik egy nemzetközi missziójukról hazatérve megosztják velünk tapasztalataikat, amivel a mi tudásunk is bővül. Ez az együttműködésen alapuló kölcsönösség is jellemzi a munkánkat.
„Csak még inkább megerősödött a katonák iránti tiszteletünk”
2020. október 9. 14:44