„A magyar társadalomnak éreznie kell, hogy érte vagyunk”

A városháza dísztermében tartott tájékoztatón a Magyar Honvédség parancsnoka úgy fogalmazott: a sorkatonaság megszűnésével a társadalom és a Magyar Honvédség kapcsolata megszűnt, így azok a feladatok, amelyeket a magyar katonák itthon és missziós területen végeznek, sokáig ismeretlenek voltak a civilek számára.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy emlékeztetett: az Alaptörvény magában foglalja, hogy a Magyar Honvédség feladata az ország szuverenitásának és a magyar állampolgárok védelme, de mint rámutatott: a magyar katonák többet tesznek ennél. „Azt gondolom, hogy ha a XXI. század kihívásairól beszélünk, akkor az elmúlt években mindenki láthatta, hogy a katonák nemcsak fegyverrel a kézben, nemzetközi gyakorlatokon vagy missziókban bizonyítanak, hanem olyan feladatokat is végrehajtottak, amelyeket korábban nem, vagy ritkán végeztek.”

Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a 2015-ös migránsválságra, amely nagy terhet rótt a magyar belügyre, a honvédelemre és amelyet számos nemzetközi kritika ért. „A mai napig katonáink és rendőreink száz számra fogják el a határsértőket, Európában pedig egyre többen jönnek rá arra, hogy az a helyes út, ahogy Magyarország kezelte a migránsválságot” – szögezte le. A Magyar Honvédség parancsnoka ugyanakkor felidézte: a migráció okozta válsághelyzet mellett szembesülni kellett a koronavírus okozta járványhelyzettel is. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magyar katonák alapfeladataik ellátása mellett helytálltak a kórházakban, az oltópontokon, logisztikai támogatást nyújtottak, valamint elősegítették a létfontosságú vállalatok és cégek működését.

Az altábornagy szerint nehéz előre megmondani azt, hogy milyen kihívásokkal kell szembesülni a közeljövőben, ezért a XXI. századi hadviselésben arra kell felkészíteni a katonáinkat, hogy a készenléti idő a lehető legrövidebb legyen, a képességek pedig benne legyenek a katonákban; hogy professzionális módon tudják alkalmazni a rájuk bízott haditechnikai eszközöket. „Megvan az a készenléti szolgálat is, amelynek köszönhetően a katonák rövid idő alatt képesek reagálni a kihívásokra” – jelentette ki, hozzátéve, hogy nincsen ellenségkép, de folyamatosan figyelni kell a közvetlen és tágabb környezetünket, illetve ebből levonni a következtetéseket.

A Magyar Honvédség parancsnoka emlékeztetett arra is: ahhoz, hogy hiteles tagjai legyünk a NATO-nak, nekünk is ki kell vennünk a részünket a feladatokból, a bajt ott kell kezelnünk helyben, nem pedig idehozni. A missziós feladatok ismertetése során hangsúlyozta: a Magyar Honvédség szerepvállalásának elismerését semmi más nem példázza jobban, mint hogy idén a KFOR-nak, tehát egy teljes NATO-missziónak magyar parancsnoka lett.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy ezt követően ismertette a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében beérkezett és hadrendbe állított haditechnikai beszerzéseket, valamint szólt azokról a szerződésekről is, amelyeknek köszönhetően XXI. századi technológia érkezik Magyarországra. Megjegyezte: különösen fontos, hogy ezzel egyidőben gyártókapacitást is telepítünk Magyarországra.

A beszerzésekkel járó költségekkel kapcsolatban a Magyar Honvédség parancsnoka hangsúlyozta: megvannak a tervek arra, hogy 2024-re elérjék a GDP 2 százalékos támogatási formáját, ez pedig további fejlesztéseket tesz lehetővé.

Az altábornagy felhívta a figyelmet a biztonsági környezet folyamatos változására is, ezen belül a migrációs folyamatokra, a hibrid hadviselésre, kitért a közel-keleti és észak-afrikai instabil államokra, az ezzel járó migrációs folyamatokra, a terrorizmusra, a kiberfenyegetettségre, valamint a Balkánon zajló folyamatokra. Szólt arról is, hogy a klasszikusan három hadszíntér - föld, víz, levegő – mellett megjelent az űr és a kibertér is, amelyek újfajta megközelítést és szemléletmódot igényelnek.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy végezetül elmondta: a legnagyobb kihívás, hogy visszaépítsék a kapcsolatot a Magyar Honvédség és a civil társadalom között.