A NATO tagállamok védelmi miniszterei tanácskoztak Brüsszelben

A NATO védelmi miniszteri értekezletet megelőzően az EU tagállamok miniszteri szintű megbeszélést tartottak a Stratégiai Iránytű témájában, a dokumentum tervezetének várhatóan november 16-ai kiadása előtt. Benkő Tibor elmondta, hogy Magyarország elkötelezett egy hatékony, jól működő közös biztonság- és védelempolitika iránt. A cél egy erős Európa és egyben az erős transzatlanti kapcsolat fenntartása, ehhez pedig elengedhetetlen az EU reagálóképességének javítása, továbbá a képességfejlesztés hatékonyságának fokozása a NATO védelmi tervezésével összhangban.

A tárcavezető hangsúlyozta: a Stratégiai Iránytű folyamat az európai védelem jövőbeni szerepét igyekszik meghatározni. Hazánk számára kiemelt fontosságú a nemzeti képességeken alapuló együttműködés, amely egy erősebb európai védelem alapjait teremtheti meg. Ennek egyik eszköze egy olyan európai reagálóképesség kialakítása, amellyel képesek leszünk a válságok gyors és hatékonyabb kezelésére. Magyarország eddig is aktívan vett részt az EU készenléti képességét adó EU Harccsoportokban, valamint elköteleződött a német vezetésű formációban való 2025. évi részvétel mellett. Azon túl, hogy a jövőben is részt veszünk a rotációkban, nyitottak vagyunk az úgynevezett „beavatkozó erő” (intervention force) felállításával kapcsolatos vitára is.

A honvédelmi miniszter leszögezte: elsődleges megközelítésünk az Európa perifériáján kialakult válságokra való leghatékonyabb reagálási képesség megteremtése, hozzájárulva ahhoz, hogy a problémákat ott kezeljük, ahol azok kialakulnak. Egy olyan európai védelem, amely erre megoldást kínál, Magyarország által eddig is, ezután is támogatott lesz, abban az esetben, ha a konszenzusos döntéshozatali mechanizmus érintetlen marad.

A NATO ülések margóján a német keretnemzeti csoport védelmi miniszterei is megbeszélést folytattak. A vezetők döntöttek arról, hogy erősíteni fogják a korábban főként katonai képességfejlesztésre koncentráló együttműködés műveleti fókuszát, mellyel elősegíthetik az EU és a NATO erőgenerálási folyamatait a jövőben.

Benkő Tibor aláhúzta: a NATO keretnemzeti koncepción belül elsősorban a németek vezetése alatt álló formátumban veszünk részt. Célunk, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eredményeként megújuló Magyar Honvédség képességeivel olyan többnemzeti együttműködési formákban, olyan nemzetekkel működjünk együtt, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak Európa biztonságáról, ezzel is erősítve a hazánk számára kiemelten fontos regionális együttműködés és fejlesztés kereteit.

A NATO védelmi miniszterei megvitatták az elrettentési és védelmi stratégia további fejlesztésének lehetőségeit is. A tárcavezető elmondta, hogy Magyarország véleménye szerint a NATO-nak minden kihívásra készen kell állnia. Hazánkat földrajzi és geostratégiai elhelyezkedése miatt a keleti és déli kihívások egyaránt érintik. Míg szolidárisak vagyunk keleti szövetségeseinkkel és támogatást nyújtunk részükre, Magyarországot a déli kihívások (migráció, terrorizmus, instabil államok) közvetlenül, súlyosan érintik és érinthetik a jövőben, így támogatjuk az úgynevezett 360 fokos megközelítést.

Az ülésen a miniszterek elfogadták a NATO védelmi tervezési ciklusának eredményeit. Ezek alapján a magyar Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program továbbra is összhangban van a NATO céljaival. A NATO kollektív védelmének hitelességét a nemzeti önerő fejlesztésével és a többnemzeti együttműködési lehetőségek, így a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság kihasználásával erősítjük.

A brüsszeli miniszteri találkozón két, a transzatlanti együttműködés erősítése szempontjából fontos szándéknyilatkozatot is aláírtak az érintett tagállamok miniszterei. A NATO és szövetséges államai ugyanis felismerték, hogy nem tekinthetik többé magától értetődőnek technológiai előnyüket, így egy civil együttműködésen alapuló utat javasoltak az új csúcstechnológiák kifejlesztésére.

Ennek jegyében indították útjára a NATO 2030 kezdeményezés keretében a DIANA-t (Defence Innovation Accelerator for the North Atlantic) és a NIF-et (NATO Innovation Fund) a Szövetség június 14-i csúcstalálkozóján. Ezen két kezdeményezés aláírására került most sor, amelyben hazánk is tett felajánlásokat. A szándéknyilatkozat aláírása kapcsán a Benkő Tibor hangsúlyozta: a védelmi innováció és a forradalmi technológiák egyre fontosabb szerepet kapnak a modern hadviselésben, melyeket kiegészít a kibertérben történő hadviselés. Ezek nem csak kihívások, hanem lehetőségek is. Magyarország innovációs kapacitásai ismertek, készen állunk arra, hogy ezeket a NATO keretek között is kamatoztassuk.

A védelmi miniszteri találkozón kiemelt téma volt az afganisztáni helyzet is, amellyel kapcsolatosan a tárcavezető elmondta, hogy Resolute Support Mission műveletre vonatkozó szövetségi döntéseknek megfelelően hazánk 2020 végéig kivonta a magyar kontingenseket, valamint az egyéni beosztást betöltő állomány egy részét.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az utolsó 9 magyar katona idén júniusban hagyta el a hadszínteret, betartva az „együtt be, együtt ki”, a NATO vezetése által meghatározott elvet. A szövetséges csapatok kivonását követően kialakult afganisztáni helyzet következtében, a magyar kormány döntése alapján a Magyar Honvédség részt vett a kabuli evakuálási feladatokban, melynek során két csapatszállító repülőgéppel összesen 540 magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárt mentettek ki Afganisztán fővárosából. A kivonulás ellenére egyértelműen kulcsfontosságú a térség biztonságának és stabilitásának a fenntartása, hiszen az jelentősen befolyásolja az illegális migráció és a terrorizmus alakulását az elkövetkező években, ezért ezekre a folyamatokra különös figyelmet kell fordítania a NATO-nak. Mindemellett a tanulságok közös levonását is meg kell kezdenie a szövetségnek.