„A pakisztáni kormány nem ura a helyzetnek”

„A merénylők – akik a pakisztáni hadsereg egyenruhájában jelentek meg – az ellenőrző pontnál robbantottak először, majd húsz perces túszharcba keveredtek az őrséggel. Az Egyesült Államok csapatai ezek után Pesavarból Islamabadba mentek, hogy minden amerikai külképviseletet koncentrikus körökkel őrizzenek a helyi erőkkel karöltve", mondta a honvedelem.hu érdeklődésére Nógrádi György a pesavari amerikai konzulátus elleni múlt hétvégi támadásról. A szakértő véleménye szerint a koordinált merénylet jól képzett erőkkel történt.

Pakisztán belső konfliktusai

Pakisztán angolszász demokrácia és iszlám teokrácia, katonai diktatúra egyszerre, miközben törzsi, etnikai előállamként működik. A politika alakítója a hadsereg, a gazdagok, a törzsi vezetők, a hivatalnoki kaszt, a papság, és meghatározó a politikai iszlám is – jellemezte Pakisztán jelenlegi helyzetét Nógrádi György. A szakember hozzátette: az ország külpolitikájában szintén a politikai iszlám, az állami nacionalizmus és a törzsi célok játszanak nagy szerepet. A szakértő szerint mindezek fényében három célja van ma a pakisztáni politikának: „Hivatalosan fellép a terroristák ellen, ugyanakkor valamilyen szinten békén hagyja a tálibokat, és megpróbálja befolyásolni Hamid Karzai afgán elnököt. Továbbá helyi szinten támogatja az iszlamistákat", hangsúlyozta, és kiemelte a pakisztáni titkosszolgálat (ISI) tevékenységét is. „A világ egyik legtökéletesebb szolgálatáról van szó, kis szépséghibával: a felső vezetése egyértelműen Amerika-barát, az alsó szintje viszont egyértelműen kötődik a tálibokhoz. Magyarul hihetetlen módon cserélődnek az információk."

Nógrádi György úgy fogalmazott: az Egyesült Államok tisztogató hadműveleteket hajt végre Afganisztánban és Pakisztánban. „Célzott merényletekkel iktat ki embereket – nagyon sok iszlám ellenállót végeztek ki, ám a kivégzettek helyére lépő második vonal radikálisabb, mint akiket megöltek. E merényletekre válaszul Pakisztánban talibánok és Al-kaidások rendőrök és kormányerők (vagyis puha célpontok) ellen hajtanak végre merényletet. Hiába létezik egy nagy pakisztáni hadsereg, bevethetetlen, a pakisztáni kormány pedig nem ura a helyzetnek", hangsúlyozta Nógrádi György. Megjegyezte: meggyőződése, hogy előbb-utóbb ismételten felmerülhet egy új katonai diktatúra megalakításának gondolata. 

Stabilitás, Afganisztán, atom

Nógrádi György vélekedése szerint a legtöbb tárgyaláson elhangzik, hogy az országok vezetői urai az atom-kérdésnek. „A Barack Obama amerikai elnök által összehívott világtalálkozó célja az, hogy néhány országból – így Pakisztánból se – kerüljön ki az atombomba", mondta. Obama stratégiájával kapcsolatban kifejtette, az amerikai elnök koncepciója az, hogy a tálibokat le kell küzdeni. Ezzel szemben azonban az afganisztáni főparancsnok, Stanley McChrystal azt hirdeti, hogy a tálibok nyolcvan százalékát le kell fizetni. E kettő együtt azonban nem fog menni", mondta Nógrádi György.
„A központi kormány gyenge, a kormány politikai vezetésre alkalmatlan, abszolút korrupt. Rend akkor lenne, ha egy tehetséges katona venné át a vezetést, de Barack Obama ideje alatt mondani ilyet veszélyes", tette hozzá a szakértő.

Nógrádi György szerint egy egységes Afganisztán tudna hatni Pakisztánra. Ugyanakkor a pakisztáni álláspont szerint az ország nem akarja, hogy Afganisztán beavatkozzon az ország ügyeibe, és hogy segítse a pastu törzsek függetlenségét.
Hozzátette: jelenleg mind Pakisztánban, mind Afganisztánban és Irakban rendkívül komoly az iráni érdek, ez pedig szintén konfliktushelyzeteket teremthet, ahogyan – a biztonságpolitikai szakértő szerint – az a hatezer madrasa (vallási iskola) is, ahol mintegy hatszázezer diákot képeznek. „Ezek adják a terroristák utánpótlását", hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.

Pakisztán vs. India

Bonyolítja a helyzetet, hogy Pakisztán és India között hatvan éve feszült a viszony: jelenleg is fegyverszüneti vonal húzódik Kasmírnál. Iszlám merényleteket követnek el India területén, melyekért Pakisztánt teszik felelőssé, és az esetek egy részében be is bizonyosodik, hogy az ország támogatta a merényleteket, vagy az ország területéről érkeztek a terroristák. A jelenség rendszeresebbé válik, a viszály elmérgesedhet – vélekedett a szakértő. Hozzátette: ha át kell csoportosítani a pakisztáni hadsereget, veszélybe kerülhet a NATO-szállítás biztonsága, és veszélybe kerül az Al-kaida és a talibánok által ellenőrzött határtérségek maradék ellenőrzése is.

„Ha bárki el tudja érni, hogy Pakisztánt és Indiát egymás ellen uszítsa, akkor az afganisztáni utánpótlás vonalak megszűnnek, Oroszország felértékelődik, hiszen az északi szállítási vonal lép be, ami teljesen más politikát és sokkal nagyobb költségeket jelent. Kasmírnál kitörhet a háború", mondta Nógrádi György, aki szerint azonban mindkét ország vezetése érdekelt abban, hogy valahogyan megoldódjon a nyitott határ kérdése, és a konfliktust lezárják. „Az indiai gazdaság óriási belső problémái ellenére is sikeres, Pakisztán pedig annyi belső gonddal küzd, hogy nem óhajt újabb háborúba belemenni. Elkezdődött ugyan a politikai párbeszéd, de sokféle erő dolgozik azon, hogy ezt megállítsa."