Fémet, betont, fát robbantottak

Március végén, április elején két héten át gyakorolják az észt és magyar hallgatók leendő szakterületük egyik legkomolyabb munkáját, a robbantási feladatokat.
Az amerikai mobil kiképző csoport egyik tagja nemrégiben még valós körülmények között alkalmazta azokat a robbantási technikákat, melyeket most átad a tanfolyam műszaki specialista – önmaguk között egyszerűen csak „charlie" – hallgatóinak.

Egy KMCs (Különleges Műveleti Csoport) műszaki specialistája alkalmazási területen szinte a nap 24 órájában tevékenykedik felelősségi területe sokrétűségéből fakadóan. Õ az, aki a csoport táborát kiépítteti a műszaki erődítési munkálatoktól kezdve a csatornázáson át az óvóhelyekig. Felelős a csoport élelmezéséért, mobilitásáért. Kötelességei közt van bármely célfeladat tervezésekor felderíteni a célterületet, megszervezni a kijuttatást és kiemelést, akárcsak a feladat-végrehajtás közben szükséges lőszer és egyéb utánpótlás dobását, begyűjtését.
A kiképzési program szerint ezekben a hónapokban a műszaki erődítési technikák elsajátítását követően a nagyon komoly odafigyelést igénylő robbantási feladatok elméleti foglalkozásai után gyakorlatban végzik szakfeladataikat.
Nem ritka, hogy a műveleti területeken a műszaki specialista az egyetlen olyan személy, aki képes biztonsággal megsemmisíteni a felfedett lőszer, robbanóanyag aktárakat, rejtekhelyeket. Az ő felelőssége, hogy a csoport járműveit „megszerelje" vagyis előkészítse, hogy szükség esetén hátrahagyva egy mozdulattal megsemmisítse.

Képesnek kell lennie robbantással műszaki akadályokat rombolni, illetve létrehozni, ellenséges harc és szállítójárműveket rongálni, használhatatlanná tenni.
Munkája igen fontos része urbanizált környezetben a csoport épületekbe való behatolásának biztosítása. Ez utóbbi biztonságos, gyors és agresszív végrehajtásához gyakorolják az ajtók, ablakok, falak mechanikai, fegyveres és robbantásos áttörésének fogásait.
Az elmúlt héten a hallgatók a hét minden napján kiselejtezett katonai járműveken gyakorolta a precíziós fémrobbantás fogásait. Természetesen minden robbantást gondos célfelderítés, elemzés, tervezés, töltet és hatásszámítás előzött meg. Kívül állók számára csak a nagy durranás, lángtenger és a szerteszálló repeszek jelentik a robbantást. A hallgatók mára azonban más szemmel néznek épületekre, akadályt jelentő természeti elemekre, ajtókra, harc és gépjárművekre. Bibliájuk mostantól az úgynevezett „Demolition Card" (Robbantó kártya), ami a műszaki specialista számára legalább olyan fontos, mint egyéni lőfegyvere. Ez a segédeszköz ad támpontot részére a cél leghatásosabb megsemmisítéséhez az alkalmazandó robbanóanyag mennyiség, az ideális töltet típus, valamint a szükséges számítási képletek terén.

Természetesen egy idő után a hallgatók gyorsan viszonyítanak a kapott robbantási feladat kiadása után, felhasználva személyes tapasztalataikat. A célmeghatározás után már kattog az agyuk, milyen – robbanóanyag? – töltet? – indítási mód? Felhasználásával hajtsák végre feladatukat. Itt is, mint minden más különleges feladat során, nagyon fontos tényező a minimális anyagfelhasználással a legnagyobb hatás, illetve a kitűzött cél elérése.

A két kiképzési hét végére a magyar és amerikai kiképzők már csak rámutattak a céltárgyra és azt mondták: „Azt akarjuk uraim, hogy a tőlünk 120 méterre álló katonai teherautó hordszerkezetét egy szerelt töltettel, 20 percen belül használhatatlanná tegyék! 15 percen belül jelentést kérek a végrehajtás módjáról, a szükséges robbanóanyag típusáról, mennyiségéről, szerelési, elhelyezési és indítási módjáról! " Mindezt természetesen angolul.
Ekkor kijelölik a Robbanásvezetőt (angolul Shot Boss) majd a csoport lázasan nekilát és 20 perc múlva, a detonációt követően a kiképző elégedetten azt mondja: „Good Job!"