A terrorszervezet, mely nem haladt a korral

Az ETA tevékenysége az 50 éves létezés alatt mintegy 860 halottat követelt – mondta a honvedelem.hu-nak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: ez idő alatt a szervezet körülbelül kétszáz emberét veszítette el, de egyszer sem volt hajlandó arra, hogy letegye a fegyvert, vagy ha ideiglenesen mégis beszüntette a harcot, utóbb felmondta ezt. A szakember kihangsúlyozta: ugyanakkor valahányszor felmondott egy-egy ilyen – kvázi – megállapodást, a szervezet tovább bomlott. Az ETA belső megosztottságát talán az is mutatja, hogy létezésének fél évszázada alatt mintegy 200 vezető tisztségviselője volt börtönben.

Az ETÁ-nak soha nem volt esélye arra, hogy bekerüljön a spanyol törvényhozásba, habár akadnak olyan politikai formációk, melyek velük megegyező politikai törekvéseket tűznek zászlajukra. A Batasuna például egyértelműen kiáll a baszk függetlenség mellett. A kívülállók számára olyannyira egyértelmű a párt és az ETA célkitűzéseinek azonossága, hogy számosan úgy vélekedtek: a Batasuna az ETA politikai szárnyának felel meg. Ezt maga a párt tagadja, noha vezetésében számos olyan személy található, akik korábban az ETA-ban is szerepet vállaltak. Nógrádi György ezzel kapcsolatban rámutatott: egy spanyol jogszabály szerint a törvényhozásba csak nem fegyveres szervezet kerülhet be. A spanyol parlament egyébként is sorra hozta a törvényeket az ETA-val szemben.

Nógrádi György kifejtette: a szervezet ezt követőn igyekszik bizonyítani létjogosultságát, és ezzel összefüggésben követte el az „újkori" merényleteit, 2009 júniusában és júliusában is követtek el robbantást. Előbbiben egy rendőr, utóbbiban két polgárőr halt meg. Az azonban figyelemreméltó, hogy a szervezet azelőtt általában figyelmeztette a spanyol hatóságokat a készülő merényletekre, most viszont az akciók egyike előtt sem történt ez meg. Nógrádi György szerint e cselekményekkel a társadalom megzavarása volt az ETA célja. Ezt azonban nem érte el, hiszen a csoportosulás társadalmi támogatottsága nem jelentős. Miközben Franco alatt akár jelentős politikai tőkét is kovácsolhatott a szervezet, a II. János Károly jellemezte gyors demokratizálódás kihúzta a szőnyeget a talpuk alól. Ezt Nógrádi György úgy fogalmazta meg, hogy az ETA nem tudott a korral haladni. Ugyanakkor a turizmus, ami a spanyol GDP jelenős részét adja, jelentős károkat szenvedhet az eseményektől.

A biztonságpolitikai szakértő szerint az ETA politikai céljai a spanyol társadalom széles rétegei számára elfogadhatóak. A szervezet annak idején egy terület függetlenségének kivívására alakult meg. A dolgot némiképpen árnyalja, hogy az Európában előszeretettel hangoztatott nézet, hogy a függetlenség mindenütt megoldódott, nem igaz. A mai napig nem oldódott meg a dél-tiroli kérdés, a korzikai és – a fentiek értelmében – a baszk ügyek sem tisztázottak. Nyugat-Európában a nacionalizmus és az autonómia ugyanolyan napi probléma, mint Közép-Kelet-Európában, csak az odáig vezető út és a módszerek mások – fogalmazott Nógrádi György. A Balkánon a gazdasági összeomlás polgárháborúhoz vezetett. A megoldatlan ügyek – Nógrádi György szerint – akár meg is magyarázhatják a nyugati társadalom idegenellenességét, vagy éppen azt, hogy az EU miért nem hajlandó új tagokat felvenni a soraiba Izland kivételével.