A történelem szól az amerikai hadsereg karcsúsítása ellen

Miután Obama a védelmi kiadások csökkentését javasolta a Pentagonban, a tiszti kar történelmi analógiákra hivatkozva sürgette a demokrata elnököt, győződjön meg róla, hogy az ország nem fogja megismételni azokat a hibákat, amelyek a múltban a katonai felkészületlenségből adódtak. „Főparancsnokként nem hagyom, hogy ez megtörténjen" – mondta az elnök. Néhány tisztviselőt azonban ezzel nem tudott megnyugtatni, szerintük a tervezett megszorítások néhány programot túlságosan szűkítenének, ezért új katonai stratégiát vázoltak fel.

A legsúlyosabban érintett haderőnem a tengerészgyalogság, amely akár 100 ezer katonát is veszthet. A második világháborút követően minden háború után – magyarázzák a hadtörténészek – az elnökök abban a reményben csökkentették a hadsereg létszámát, hogy gyors „megtakarítást" érhetnek el, s úgy gondolták, hogy a hadsereget illetően elég a kiváló légierőre támaszkodni.

Bob Scales vezérőrnagy, az Army War College egykori igazgatója egy interjúban azt nyilatkozta, hogy Obama megfeledkezett a történelmi tanulságokról. „Mindig kifogyunk a reguláris katonákból. Azt mondták, hogy nem következik egy másik világháború, vagy másik Korea, Vietnám. De mindig jött egy új háború."

1946-ban Harry Truman elnök a hadsereg létszámát nyolcról félmillióra csökkentette. Scales szerint Truman egyszerűen nem számolt egy újabb háború lehetőségével, amit egyesek szerint Kína is észlelt, s gyengeségként értékelte a koreai háborúban (1950-1953).

Dov Zakheim, aki a Pentagon egyik számvevője volt az iraki és afganisztáni háború kezdetén, egyetértett az érveléssel. „Az utóbbi időben semmi jelentős stratégiai elképzelésünk nem volt, éppen úgy, mint a koreai háború előtt, amikor is Louis Johnson védelmi miniszter csökkentette a csapataink számát, ezért gondolhatták az észak-koreaiak és a kínai kommunisták, hogy nem fogunk harcolni" – mondta Zakheim.

A konfliktust követően Eisenhower növelte a légierő költségvetését, és megpróbált a B-52-es bombázókra és a nukleáris fegyverekre támaszkodni.

Vietnám után a Carter-kormányzat szintén radikális csökkentést irányzott elő. „Minket is megdöbbentett, amit találtunk" – mondta McFarland, aki a Reagan-adminisztráció idején a Pentagonban dolgozott. „Volt, hogy nem tudtuk használni a repülőgépeket, mert a pilótáinknak nem volt meg az elegendő repült óráik száma, ami nélkül nem szállhattak fel. A hajók nem futhattak ki, mivel nem volt elegendő üzemanyag" – tette hozzá.

A történelemben nem Obama az első, aki karcsúbb és mozgékonyabb hadsereget akar. Donald Rumsfeld ugyanezt tette a Bush-kormány idején, és naivan azt feltételezte, hogy az iraki háborút a sokkoló és félelmet keltő bombázással egyszerűen meg lehet nyerni.

A Pentagon egyelőre nem közölte, hogy milyen mértékű lesz a csapatlefaragás, pontos számok csak február első hetében várhatók.