A tudás hatalma felelősséget is jelent

Benkő Tibor kijelentette: a jelenlegi pandémiás helyzet rendkívüli terhet ró a hallgatókra és az oktatókra egyaránt, hiszen leginkább csak virtuálisan találkozhatnak egymással, ugyanakkor ráirányítja a figyelmet arra, hogy milyen fontos az alkalmazható tudás megszerzése, amely a szorgalom, a kitartó munka és az alázat eredménye. „Önök - mint hallgatók - példaértékű vállalást tettek, köszönet érte. Napi kötelező feladataik és tanulmányaik mellett vállalták, hogy elmélyülnek egy szakterület rejtelmeiben, és bízom benne, hogy megszerzett tudásukat majd a közjó szolgálatába állítják” – fogalmazott a honvédelmi miniszter, hozzátéve, a szekció töretlen népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a koronavírus-helyzet okozta nehézségek ellenére 182 nevezés érkezett, 14 egyetemi kar hallgatóitól.

A felkészítő tanárokhoz szólva a tárcavezető emlékeztetett: a felsőoktatás egyik legfontosabb feladata a tehetségek felismerése és a tudás kibontakoztatásának támogatása, amely meghatározó nemcsak az egyén, de a nemzet jövője szempontjából is. „Legyünk őszinték, erre a feladatra csak elkötelezett és motivált oktatók alkalmasak, akiknek köszönet jár áldozatos munkájukért.”

A tudás érdemi tartama gyorsan változik, de az soha, hogy a tudás hatalma felelősséget is jelent. Felelősséget embertársainkért, hazánkért, a nemzetért. Ahogyan nincs jövőnk tudomány nélkül, úgy nem lehet jövőnk hazájukért felelősséget vállaló, tudós ifjak nélkül sem – intézte szavait a hallgatókhoz a honvédelmi miniszter, aki leszögezte azt is, mindenki győztes lesz, hiszen minden résztvevő újabb ismeretre és tudásra tesz majd szert.

A Magyar Honvédség határozott célja, hogy a tehetséges fiatal kutatók támogatásán keresztül is lehetővé tegye az új kutatási eredmények hasznosítását a honvédelem érdekében, illetve lehetőséget biztosítson a tehetséges fiatal kutatók részére a további fejlődésre, kutatómunkájuk elmélyítésére – hangsúlyozta nyitóbeszédében Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka.

Korom Ferenc vezérezredes emlékeztetett: a Magyar Honvédség jelen pillanatban történelmi jelentőségű modernizáción megy keresztül és ez a folyamat a szervezet teljes vertikumát, illetve a szervezeti működés szinte minden dimenzióját érinti. „Olyan haderő létrehozása a cél, amely elsősorban képes garantálni Magyarország szuverenitását, de egyúttal jelentősen hozzájárul az észak-atlanti szövetség közös védelméhez is” – jelentette ki a Magyar Honvédség Parancsnoka, hozzátéve, a jelen komplex biztonsági környezetben nem tudni, hogyan változik meg hosszútávon a fegyveres konfliktusok jellege.

„A haderő átalakítása során ezért fel kell készülnünk az úgynevezett »fekete hattyú« eseményekre történő reagálásra is, amelyben legnagyobb segítségünkre az alkalmazkodó-képesség és az innováció lehet. A haderő modernizációja ezért nem állhat csupán a modern felszerelések beszerzéséből, támaszkodnunk kell az innovációra is az adaptív és ellenálló szervezeti kultúra kialakítása érdekében” – szögezte le Korom vezérezredes.

„Aki eljutott erre az országos versenyre, az már önmagában bizonyítja a kiválóságát” – mondta Koltay András, az NKE rektora, hozzátéve, a megmérettetésnek a tudományos eredmények megosztásán és az egészséges rivalizáláson túl az is célja, hogy közösséget építsen és megismertessen egymással olyan hallgatókat, akik egyetemi éveik során nem találkoznának szükségszerűen. „A TDK mozgalom az oktatói utánpótlás legfontosabb bázisa. Akik ma megmérettetnek, azokból lesznek a jövő egyetemi oktatói, tanárai, ezért nagyon fontos a magyar felsőoktatás számára, hogy minél többen vegyenek részt ebben a versenyben” – fogalmazott a rektor, aki végezetül köszönetet mondott a szervezőknek.

„A tudományos diákköri mozgalom igazi hungarikum. Büszkék lehetünk arra, hogy a honvédelmi és rendészeti szervezetek tagjainak sorában mindig vannak olyanok, akik tudásra szomjazó, érdeklődő fiatalok, akik vállalják egy pályamunka elkészítését” – emlékeztetett dr. Pohl Árpád dandártábornok, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja.

Pohl Árpád hangsúlyozta, a beérkezett pályamunkák rendkívül változatos témákat – járványhelyzet, hibrid hadviselés, mesterséges intelligencia, terrorizmus, űrtevékenység, kiberbiztonság, migráció - ölelnek fel és sokakat inspirált a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program. „A beadott dolgozatok azt mutatják, hogy a fiatalok nyitottak a világ változásaira és amennyiben az intézményben sikerül felkelteni a hallgatók érdeklődését, figyelemre méltó kutatásokat követően értékes dolgozatok születnek” – fogalmazott a dékán.

„A most zajló haderőreform kiművelt emberfők sokaságát igényli. A biztonsági környezet változása és fejlesztések újszerű gondolkodást igényelnek. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kihívások olyan mennyiségét hozza felszínre, aminek megoldására a legszélesebb tudományos összefogásra van szükség. Nincs kétségem afelől, hogy sikeresek leszünk, de ehhez olyan gondolkodó elmék kellenek, akik képesek egy-egy problémakör gyors és hatékony megoldására. A világon a verseny nem csökkent, újabb és újabb területeken találkozunk olyan válságjelenségekkel, amelyek megoldásával esélyünk van arra, hogy az élre törjünk és képviseljük nemzeti érdekeinket” – szögezte le Pohl Árpád dandártábornok.

„Az igazi eredmény az, hogy a járványhelyzet ellenére a konferencia megvalósult” – emelte ki Szendrő Péter egyetemi tanár, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, aki emlékeztetett, 1858 helyi konferencián - ahol 12736 pályamunka mutatkozott be - választották ki azt a 6974 dolgozatot, amelyből – a tizenhat szekcióban – 4726 pályaművet mutatnak be. „Ez több mint két évvel ezelőtt” – tette hozzá.

A Had- és Rendészettudományi Szekcióval kapcsolatosan Szendrő Péter reményét fejezte ki, hogy a beérkezett 182 dolgozat bemutatásra kerül, s akik átveszik a díjakat, jogosan mondhatják majd: „Hazámat szolgálom.”

Az április 19-23. között, online formában zajló eseményen 19 tagozatban mutatkozhatnak be a tudományos pályára vágyó egyenruhás és civil hallgatók. A szekcióba 7 felsőoktatási intézmény 14 karának hallgatói összesen 182 pályamunkát nyújtottak be. Az NKE-n a tudományos tehetséggondozás mindig is kiemelt figyelmet kapott, amelynek eredményeként az idei OTDK megmérettetésre az NKE hallgatói 5 szekcióba összesen 214 dolgozattal neveztek.