A versenysport-finanszírozás aktualitásai

Dr. Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára a Nemzeti Versenysport-fejlesztési Program elemei közül az olimpiai sportágak működési és fejlesztési programját kiemelve felhívta a figyelmet a Kiemelt Sportágfejlesztési Programtól való eltérésekre. A korábbi tizenhathoz képest ugyanis negyvenhárom olimpiai sportág lett megszólítva a jelenleg futó programban, amelyre korszakalkotó változásként hivatkozott. Emellett hangsúlyozta, hogy ezek kategóriákba való besorolása szakszövetségenként egyéni indikátorrendszer alapján történt.

Mint fogalmazott, szintén jelentős változást jelent a támogatási rendszerek egybetömörítése, amelyek felhasználását folyamatos pénzügyi és szakmai ellenőrzéssel a január elsejével alapított Nemzeti Sportügynökség fogja felügyelni. A szövetségek hat feladatra fordíthatják a rendelkezésükre álló forrásokat, amelyet egy összegben kapnak meg az év elején: működési költségeik, az olimpiai felkészülés és felnőtt élsport, az utánpótlás nevelés, valamint edzői programok támogatására, tagszervezetek részére továbbadhatják támogatásokként, illetve sportágspecifikus eszközbeszerzésekre, üzemeltetésre és karbantartásra is felhasználhatják. A sportért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a tavalyihoz képest 2023-ban 2,7 milliárd forinttal többet, azaz 14, 5 milliárd forintnyi összeget biztosított a kormány sportági támogatásokra.

Schmidt Gábor, a tárca sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte annak jelentőségét, hogy nemcsak az illetékes köztestületeket és szervezeteket vonták be a program előkészítő munkájába, hanem a sportági szakszövetségeket is. Mint mondta, fontos volt számunkra, hogy a sportágakat ne egymással versenyeztessék, hanem külön-külön határozzanak meg számukra elérendő célokat – úgynevezett indikátorokat. Ehhez a korábbi eredményeik mellett azt is vizsgálták, hogy a sportágak jelenlegi állapotukban mire képesek a következő időszakban, illetve azonosították a segítségnyújtást igénylő területeket, beavatkozási pontokat is.

„Én azt hiszem, hogy a legfőbb üzenet az együttműködés, a komplexitás és az, hogy egy adott sportágat hogyan tudunk felkészíteni arra, hogy megállja a helyét az egyre erősödő nemzetközi mezőnyben. Természetesen csak az lehet a célunk a következő időszakban, hogy Magyarország vezető pozícióit a nemzetközi élsportban megőrizzük” – tette hozzá a sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár.

Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke kitért a jelenlegi, szoros együttműködésen alapuló rendszer nyújtotta előnyökre. Elmondta: az általuk megfogalmazott szakmai vélemények nemcsak megfontolják, hanem szinte minden alkalommal be is épülnek a döntési mechanizmusba. Méltatta az összegyúrt támogatási rendszert, hiszen – véleménye szerint – a különutas támogatások hiánya nemcsak a kifizetést, hanem az eredmények számonkérését is könnyebbé teszi.

Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke kiemelte az új támogatási rendszer egyik legfontosabb pontját: a sportágak működésében, eredményességében, sikerességében indikátor lett a fogyatékos sportra fordított figyelemnek és anyagiaknak az elemzése. „Úgy látom, hogy ebben az új sportfinanszírozási modellben a fogyatékos sport erős pozícióval rendelkezik” – mondta. Szabó László hangsúlyozta, hogy a bizottság és a magyar paralimpiai csapat már tavaly megkezdte a felkészülést a 2024-es párizsi paralimpiára. „Az a tervünk, hogy minden idők legtöbb résztvevőjével, minden idők legjobb eredményét érjük el” – tette hozzá.

A sajtótájékoztatót követően dr. Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára kérdésünkre válaszolva kitért az MH Sportszázad tagjainak 2024-es olimpián való szereplésére és eredményességére is. Mint fogalmazott, napirenden van a kérdéskör, ahogyan annak mikéntje is, hogy egy esetleges létszámbővítés hogyan valósulhatna meg. „Dolgozunk azon, hogy a sportszázad még nagyobb hangsúlyt kapjon a magyar él- és versenysportban” – tette hozzá.