A volt szovjet köztársaságok hadseregei napjainkban (1.)

Köztudomású, hogy bárhol, ahol új erők kerülnek hatalomra az átalakításokat szinte kivétel nélkül a hadsereggel kezdik, mivel azt feltételezik, hogy a fegyveres erők az előző politikai rendszer „velejárói". Oroszország is reformokat kezdett megalakulása után, amely természetesen érintette a hadsereget is. Az országban már lassan húsz éve zajlik a hadsereg megújítása és a folyamat vége még nem látható annak ellenére sem, hogy új technikai eszközök jelentek meg a hadsereg palettáján.

Az 1992 után megkezdett haderőreform néhány programja megbukott. Komoly kudarc mutatkozott az állami megrendelések határidőre történő teljesítésében, valamint a létszámcsökkentés során elbocsátott állomány lakáskörülményeinek biztosításában. A hadsereg egésze azonban nem annak létszáma vagy technikai minősége miatt, sokkal inkább az elhivatottság, a fegyveres erőket övező „szellemiség" miatt erős. Mindezek ismeretében a hadsereget nagyobb társadalmi elismertség kellene, hogy övezze. Ráadásul úgy tűnik, hogy az orosz vezérkar a lázas átalakítás és a szabadságérzet során észre sem vette, hogy kétszázezer katonát vesztett.

Az Orosz Föderáció megalakulásakor a hadsereg létszáma mintegy hárommillió fő volt. A hadsereg létszáma ma is hatalmas. A hadsereg a személyi állományát tekintve szerződéses (hivatásos), valamint sorozott katonákból áll.

A hadsereg létszámára vonatkozóan egyes adatok szerint a hivatalos és valódi értékek eltérnek egymástól és a hivatalos egymillió fő helyett kétszázezerrel kevesebb szolgál a hadsereg kötelékében. A hadsereg reformja során radikálisan csökkentették többek között a tiszti beosztások számát.

Nukleáris fegyverrel a volt szovjet köztársaságok közül napjainkban egyedül Oroszország rendelkezik.

Ukrajna úgy véli: a potenciális katonai fenyegetettség továbbra is fennáll az országgal szemben, azonban annak megoldása saját feladatuk, külső katonai erők igénybevétele nélkül.

Egy ukrán szakértő szerint – aki korábban maga is katona volt – az ukrán hadsereg legnagyobb problémáját a teljes értékű harckiképzés hiánya jelenti. Az ország nem rendelkezik katonai doktrínával és az ország előtt álló, hadsereggel kapcsolatos feladatok nem minden esetben egyértelműek.

A szovjet hadseregtől a megalakuló Ukrajna hadserege három katonai körzetet – Prikarpatszkij, Odesszai és Kijevi – örökölt, valamint 387 ezer főnyi személyi állományt. Egyetlen európai ország sem rendelkezett ilyen erős hadsereggel. A finanszírozási gondoknak köszönhetően az idők folyamán a szárazföldi erők létszáma megközelítőleg a negyedére csökkent.

A repülőgéppark helyzete sem „rózsás"; mindössze minden negyedik repülőgép képes a levegőbe emelkedni; három harckocsi közül mindössze kettő hadrafogható és csak minden második haditechnikai eszköz használható.

Folyamatosan csökken a személyi állomány létszáma, elsősorban a tisztek hagyják el a hadsereget és próbálnak boldogulni a civil életben.

Fehéroroszország (más néven a Belarusz Köztársaság) fegyveres erői az ország területén állomásozott szovjet egységekből alakultak ki. Ezek az egységek nagyszámú harckocsival, katonai helikopterekkel és repülőgépekkel, páncélozott harcjárművekkel, tüzérségi eszközökkel rendelkeztek, a személyi állomány létszáma pedig meghaladta a kétszázezer főt.

Az elmúlt húsz év alatt a haditechnikai eszközök száma közel a felére csökkent, ugyanakkor a helikopterek, repülőgépek és a légvédelmi rendszerek mennyisége emelkedett. Az orosz szövetséges haderők között a leginkább hadrafogható egyértelműen a fehérorosz hadsereg.

2011 novemberében Fehéroroszország elnöke határozatának értelmében „új élet" kezdődött a hadseregben, ami azt jelenti, hogy elkezdődött egy új, területi alapon szerveződő hadsereg létrehozása. Az ország szereti a „nem szokványos" utakat járni úgy a gazdaság, mint a fegyveres erők területén.

Az új fehérorosz hadsereg kötelékében 120 ezer fő fog szolgálatot teljesíteni. A területi védelmi rendszer kialakításába üzleti köröket is be kívánnak vonni. Az idő fogja megmutatni, hogy van-e létjogosultsága a katonai „újításnak". 

Kazahsztán

Két katonai kerület, a Közép-ázsiai és a Turkesztáni egyesítése szolgált a kazah hadsereg alapjául.

A húszéves intervallum alatt a kazah fegyveres erők létszáma közel az egyharmadára csökkent.

A fegyveres erők technikai arzenáljának nagy részét a szovjet gyártmányú fegyverek alkotják, de jelen vannak saját gyártású haditechnikai eszközök is.

Jelenleg is zajlik új, orosz technikai eszközök beszerzése, többek között Terminator típusú harckocsi támogató harcjárműveké.

Kazahsztánban az állami szférában nincs helye olyanoknak, akik korábban nem szolgáltak a hadseregben, így nem jelent problémát a hadsereg személyi állományának feltöltése, sőt igazi versenyhelyzet alakul ki.

Ugyanakkor az is tény, hogy a korrupció felütötte fejét a kazah hadseregben, ami nem tesz jót a szervezetnek.

Az azeri deszant- és szárazföldi erők a Zakavkazszkij katonai kerület erőiből jöttek létre. Az ország haditengerészete a Kaszpi-flotta alapjain alakult meg annak felosztása eredményeképpen. Az azeri fegyveres erők megújítása külföldi szakértők bevonásával, NATO szabványok alapján valósul meg. Helyi szakértők véleménye szerint a hadsereget érintő reformok azonban csupán utánzás jellegűek.

A hadseregen belül hatalmas problémát jelent a korrupció. Előfordulnak olyan esetek, amikor a parancsnokok a katonákat „eladják a külföldieknek – rabszolgának". Ilyen „exportált" katonákat alkalmaznak Iránban fizetség nélkül, feketemunkásként. Időről időre előfordulnak olyan konfliktusok azeri és örmény fegyveres alegységek között, amelyek a két ország közötti megállapodást sértik.

Üzbegisztán

A hadsereg személyi létszáma folyamatosan csökken. A fegyveres erők technikai állományának túlnyomó részét az 1980-as években gyártott szovjet eszközök teszik ki.

A technikai tartalékok hatalmasak, azonban a haditechnikai eszközökben felhasználható, megfelelő alkatrészek száma elenyésző. Orosz tüzérségi rendszerek, harci- és szállító helikopterek, lőszerek valamint légvédelmi eszközök beszerzése már folyamatban van.

Üzbegisztánban katonaként szolgálni presztízs napjainkban, bizonyos kiváltságot jelent, aminek következtében versenyhelyzet alakul ki, és egyes információk szerint nem ritka a „csúszópénz".

Üzbegisztán védelmi politikájáról, a hadseregről kapcsolatban első kézből nagyon keveset hallani. Politológusok és katonai szakértők ugyanakkor gyakran adnak hangot azon véleményüknek, hogy a térségben Üzbegisztán rendelkezik a legerősebb hadsereggel. 

Örményország a hazafiassággal kereskedik

A korábbi Zakavkazszkij katonai kerület haditechnikai eszközei és személyi állománya volt az alapja a megalakuló örmény nemzeti hadseregnek. A fegyveres erők megalakulásától napjainkig a személyi állomány létszáma szinte megháromszorozódott.

Örményország, mint a Kollektív Biztonsági Szerződés aláírója 2004 óta kap fegyvereket Oroszországtól viszonylag alacsony áron.

Az örmény hadsereg korszerűsítését az Egyesült Államok is támogatja.

Örményországban a katonai szolgálat pénzzel megváltható a sorkötelesek számára. A védelmi minisztérium már 2,3 millió dollárt szedett be ezen a címen.

(Folytatjuk!)