„Abháziában időnként lőni szoktak”

Ahhoz, hogy a minap kirobbant újabb grúz-abház konfliktus természetét megértsük, 2003-ig kell visszamenni az időben. Ekkor tört ki ugyanis Grúziában a rózsás forradalom, melyben Mihail Szaakasvili vezető szerepet játszott. Ennek is köszönhetően sikerült megbuktatnia Eduard Sevardnadze hatalmát, és 2004. január 25-én el is foglalta az elnöki posztot. Szaakasvili meglehetősen vehemensen fogott hozzá, hogy választási ígéretét betartsa, azaz újra integrálja az országba az elszakadt részeket. Három problémás területen kellett megoldást keresnie: Adzsáriában, Abháziában és Dél-Oszétiában. Adzsáriát viszonylag nyugodt körülmények között sikerült is a központi igazgatásba vonnia, a másik kettő azonban a mai napig ellenáll a grúz törekvéseknek.

A grúz-abház viszonyban időről-időre felveti az egyik vagy a másik fél az invázió lehetőségét – mondta a honvedelem.hu-nak Póti László. A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy újra feszültté vált a két ország viszonya, miután abház erők két grúz felderítőgépet lőttek le Abházia légterében. Mindezek ellenére a biztonságpolitikai szakértő nem tart attól, hogy a konfliktus eszkalálódna, ugyanis nem állt elő új helyzet, s nem is várható, hogy erőszakos fordulat következne be Tbilisziben, ugyanis ez nem érdeke a grúz vezetésnek. Ismert, hogy a bukaresti NATO-csúcson ugyan elutasították Grúzia MAP-tagságát, ám ígéretet tettek arra, hogy folytatják a tárgyalásokat.

Erre decemberben kerülhet sor a NATO külügyminisztereinek találkozóján. A jelenlegi álláspont szerint a tagállamok diplomáciáinak vezetői megadják a tagságot Grúziának. Egy offenzívába keveredő ország azonban nem sok jóra számíthatna – fogalmazott Póti László, aki még egy szempontot emelt ki. Szerinte ugyanis megváltozott Oroszország álláspontja az úgynevezett “befagyasztott konfliktusok" ügyében. Ez 2006 óta látható, amikor is Montenegró függetlenné vált. Koszovó elszakadása után pedig felgyorsult a folyamat, s Moszkva egyre inkább hajlik arra, hogy elismerje a szakadár területeket elismerje. Erre utal az is, hogy gyakorlatilag Oroszország az egyetlen állam, mely független országként tekint Abháziára.

A mostani konfliktus inkább az abház érdekeket szolgálja, és ezt jelzi az is, hogy ők élezték ki a két ország viszonyát – fűzte hozzá Póti László. A kivált terület ugyanis mindent megtesz azért, hogy független államként tűnjön fel: referendumot tartottak, alkotmányoztak. A grúz fenyegetés víziója még inkább alkalmas arra, hogy Abházia függetlenségét bizonyítsa. Ha ugyanis képes önálló katonai erőt felmutatni, ha képes légterét megvédeni, akkor elég érett a függetlenségre is. Ugyanakkor az abház vezetés nem fogja túlfeszíteni húrt – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő, így nem lépi majd át a FÁK békefenntartói által ellenőrzött területet. “Az persze igaz, hogy Abháziában időnként lőnek", mondta. A sorozatos konfliktusoknak magyar áldozata is volt: Török László ezredes a békefenntartó misszióban vesztette életét.

A konfliktus kiújulásáért egyébként egymást okolják a felek. Az abház vezetés vasárnap közölte, hogy két felderítő repülőgépet lőttek le. A gépek berepülését Tbiliszi először tagadta, majd egy újabb közleményben azt adta hírül, hogy a grúz gépek folytatják a felderítést Abházia légterében. Abházia védelmi minisztere erre válaszul közölte: országa készen áll arra, hogy visszaverjen egy esetleges grúz invázót. Merab Kismarja még ennél tovább is ment, amikor arról szólt, hogy tudomásuk van arról, hogy a napokban grúz támadás várható. Ezt Tbiliszi rágalomnak nevezte. Oroszország egyébként Grúziát teszi felelőssé a konfliktusért, éppen a berepülések miatt. Tbiliszi szerint viszont joguk van az ország légterét ellenőrizni.