Ahol az ivóvíz is ajándék
Szöveg: Dánielné Vígh Krisztina | 2008. november 10. 6:37A Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport (MH PRT) CIMIC részlegétől Tercza János törzszászlós irányítása alatt két készülő projektet és egy már kész iskolát látogattunk meg Dahana-I Ghory járásban. Mind a három fejlesztés kivitelezése nagyon fontos nekünk is és ezekben a falvakban élő embereknek is.
Sharmab faluban 2008. november 6-án a délelőtt folyamán iskolát adtunk át. Az átadáson jelen volt Sándor Zsolt ezredes a magyar kontingens parancsnoka valamint a falu vezetői, az iskola tanárai és a diákok. A tanítás ebben a faluban, is mint sok más helyen sátrakban és a szabad ég alatt zajlik. A MH PRT egy nyolc tantermes iskolát építtetett a falunak, ahol mától 300 kisdiák fog tanulni, a termekbe táblákat, iskolapadokat, a diákoknak füzeteket, íróeszközt, hátizsákot, labdákat adományozott. Az iskola tanárai megköszönték az iskolát és minden mást, amit a MH PRT adott.
Utazásunk következő állomása az 1750 méter magasan fekvő település Zardakamar volt. Információt szereztünk az itt élő emberek hétköznapjairól, illetve megbeszélést folytattunk a helyi vezetőkkel. A helyi elöljáróság a tanácskozás során fejlesztési kérést – víztározó építése – fogalmazott meg az MH PRT felé. Megnéztük a jelenleg víztározónak használt betonmedencét, ami kicsi és nem rendelkezik a vízminőség fenntartása érdekében elengedhetetlenül szükséges vízforgató berendezéssel.
Kutat ilyen magasságban ezen a vidéken, tekintettel a földrajzi viszonyokra nem lehet fúrni. Nekünk nem kellett átélni ezt a magas fokú higiéniai nélkülözést, mert Magyarországon a XX. század végén az embereknek nem kellett megtapasztalniuk afgán középkori viszonyokat.
Utunk utolsó állomásaként Sayad faluba érkeztünk, ahol a MH PRT 8 kilométer vízvezeték lefektetését finanszírozza, melynek a munkálatait ellenőriztük.
Zardakamar és Sayad településekre a közeljövőben újra ellátogatunk, hiszen a projekteket folyamatosan ellenőrizni kell, majd mikor a munkálatok elkészülnek, ünnepélyesen átadjuk a falunak, mint ahogyan azt tettük a sharmabi iskolával is.
