Akik hazájuktól távol ünnepeltek…
Szöveg: Szerencse Renáta | 2008. március 25. 10:13Mást jelent a húsvét az otthoniaknak és mást a misszióban lévőknek. Otthon a húsvét családi körben, a megszokott napi élet körül zajlik, hol kirándulással, hol locsolással és rokonlátogatással, ki egyházi szertartással, ki anélkül ünnepel, de egy biztos: ilyenkor szeretteinkkel együtt vagyunk, vagy valamilyen módon felkeressük őket.
Ezzel szemben a missziós húsvét távol a családtól, a gyermekzsivajtól, a munkatársak körében telik. Itt majdnem minden nap egyforma, mert a napi életet nem színesítik a gyerekek, a szülők, a barátok. Minden nap van elég tennivaló, amivel a katonák el-foglalják magukat. Az ünnepek közeledtét sem a média nem jelzi, sem a barátok, sem a szülők, sem pedig az óvodás vagy iskolás gyerekek. Azért az ünnepek mégis örömmel és vidámságban teltek.
Húsvétkor természetesen nem maradhatott el az egyházi szertartás sem.
„Isten erejét csodálhatjuk a húsvéti eseményekben, nevezetesen azt, hogy hogyan változott meg az emberek élete, akik elhitték a húsvéti evangéliumot. Fizikai erejük megsokasodott, és olyan lelki tartást kaptak, amellyel másokat is erősíteni tudtak. Erre a tartásra nekünk is annyira szükségünk van itt
A húsvét egyben a tavasz ünnepe is. Ilyenkor kezdődnek a kerti munkák és megjelennek a színes kerti virágok. A húsvéti ünnepek alatti kellemes tavaszi időben az MH PRT ve-zetése 15 facsemetét ültetett a tábor otthonossá tétele érdekében.
A húsvét hétfő derűs hangulatban indult: egy önkéntes locsolócsoport a hajnali órákban felkereste a női körleteket, ahol vízzel és kölnivel locsolva megmentette a lányokat az elhervadástól.
A tábor vezetése is odafigyelt a hagyományokra, hogy a katonák lelkébe húsvéti hangulatot varázsoljon: reggelire főtt tojást és sonkát kínáltak fel. A táborban szolgáló katonanők pedig drótvirág fonással tarkították az ünnepet.
Végezetül a médián keresztül kívánunk áldott ünnepeket a missziós családoknak, és tá-vollétünkben – és ez nemcsak az ünnepekre vonatkozik – sokat gondolunk rájuk.