Altisztek az éterben

Amíg a tisztek feladata a tervezés, szervezés és irányítás, addig az altiszt – összekötő kapcsot képezve a legénységi és a tiszti állomány között – maximálisan végrehajtja és végre is hajtatja a vezető állomány parancsait. Ehhez az altisztek rendelkeznek a megfelelő vezetői képességekkel és szakmai tudással, ami a legújabb haditechnikai eszközök üzemeltetésére is vonatkozhat.

Altisztté válásának személyes indíttatásával kapcsolatban Lukács Adrián őrmester elmondta, hogy mindig is katonaként szeretett volna szolgálni. Családjában korábban többen is ezt a hivatást választották, történeteik pedig arra inspirálták, hogy ő is nyomdokaikba lépjen.

„Aki katona, jelesül altiszt szeretne lenni, első lépésként keresse fel a területileg illetékes toborzóirodát, ott pedig már útbaigazítják az embert. Miután elindult az alap altiszti kiképzés, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy szülővárosomban, Debrecenben szeretnék szolgálni, mégpedig mélységi felderítőként. Ez a szakirány azonban nem indult el, így elfogadtam a számomra felajánlott kedvező lehetőséget, így az MH Altiszti Akadémián legyek kiképző őrmester” – foglalta össze dióhéjban eddigi katonai pályafutását Lukács Adrián. Hozzátette: az eskütétel után integrálódik az akadémia kiképző állományába és megkezdi szolgálatát, vagyis ezentúl ő (is) azt tanítja, amit nem olyan régen még neki tanítottak a kiképzők.

Zsiros Tamás Ferenc főtörzszászlós kicsit árnyalva a képet elmondta, hogy noha a jelentkezők közül „mindenki különleges műveleti katona, vagy vadászpilóta szeretne lenni”, a toborzóirodában felmérik a jelentkező képességeit, már meglévő szaktudását, nyelvi képzettségét, szakmai irányultságát és ezek alapján javasolnak számára testhezálló területeket. (Ami persze nem zárja ki a fenti két lehetőséget sem.) A felvételinél nagy előny, ha valaki rendelkezik már jogosítvánnyal és/vagy nyelvvizsgával. Utána következik az alapkiképzés, ami eddig öt plusz egy hét volt, az újonnan bevonuló állománynak pedig már nyolc hét – itt már megkezdődik az úgynevezett altiszti szocializáció is. Ezt követi az eddig tizennyolc, mostantól tizennégy hetes altiszti alaptanfolyam, ahol – nomen est omen – általános altiszti képzést kapnak a jelöltek, miközben folyamatosan értékelik a teljesítményüket.

Újabb lépcsőt lépve érünk el az altiszti szakmai alaptanfolyamhoz, ami már nem az MH Altiszti Akadémián, hanem a jövőbeni beosztásnak helyt adó alakulatnál zajlik. Mivel az elöljárók itt is nyomon követik az altisztjelöltek teljesítményét, előfordul, hogy az eredeti elképzelések helyett az illetőhöz testhezállóbb lehetőséget kínálnak fel neki. Ezen a ponton természetesen szem előtt kell tartani a Magyar Honvédség mindenkori igényeit is – nyilván jelenleg nagy hangsúlyt kap az új technikai eszközök kezelése, üzemeltetése. Mindenesetre legyen szó bármilyen irányról, az altisztjelölteknek nagyon sokat kell tanulniuk és átképzésre is van lehetőség. A nemzetközileg is magas színvonalú hazai altisztképzés módszertana a kihívásoknak megfelelően folyamatosan változik.

De hogyan is épülnek fel az altisztképzésben részt vevők mindennapjai? Lukács Adrián őrmester elmondta, hogy az 5.30-as ébresztő és a reggeli után következik a körletszemle, majd megkezdődnek az adott nap foglalkozásai, akár az alakulótéren, akár a gyakorlótéren. A képzések este hatig tartanak, majd az önképzés után, két óra szabadidőt követően kilenckor van takarodó.

„Sárban, hóban, melegben heteken át együtt, vállt vállnak vetve teljesítjük feladatainkat, ami nagyon össze tudja kovácsolni az állományt” – húzta alá az őrmester. Az altisztképzés megkoronázása természetesen az ünnepélyes altisztavatás – amit egyhetes kőkemény felkészülés előz meg. Lukács Adrián őrmester úgy fogalmazott: „leírhatatlanul kellemes élmény volt” ott állni az elöljárók, a család és lényegében ország-világ előtt a Hősök terén.

„Idén háromszázan tették le az altiszti esküt. Hogy ez a szám sok vagy kevés? Nem tudnám megmondani, de egy biztos: katonának az áll, vagy az álljon, aki elkötelezett, elhivatott a haza szolgálata iránt és motivált. Ezt várjuk a mai fiatalságtól, illetve azt is, hogy tudják: az eskü életre szól. A honvédségi szolgálat ugyanis nem munkahely, hanem hivatás. Ahogyan Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is fogalmazott: a legjobbak állnak a téren, akik a legjobb tudásuk szerint szolgálnak majd” – szögezte le Zsiros Tamás Ferenc főtörzszászlós. Lukács Adrián őrmester hozzátette: a katonai szolgálat a „legősibb és az egyik legférfiasabb szakma és aki itt helyt tud állni, magának is bizonyít.”

Az aktuális, valamint a korábbi adásokat az alábbi linkekre kattintva tudják meghallgatni:

Apple podcast

Google podcast

Spotify

Anchor