Amikor elzáródik vagy elpattan egy ér az agyban

„A magyar nyelvben a stroke kifejezés honosodott meg azokra az esetekre, amit mi orvosok összefoglaló néven agyi érkatasztrófáknak nevezünk. Azaz egyformán jelenti az agyvérzést és az agyi érelzáródást is” – teszi tisztába a fogalmakat rögtön a beszélgetésünk elején dr. May Zsolt, kiemelve: a gutaütés és a szélütés pedig a stroke Magyarországon használt népies megnevezése, amelyeket még a mai napig is előszeretettel használnak. A főorvostól megtudjuk, hogy hazánkban évente mintegy 28 ezer akut stroke-ot regisztrálnak, ennek 85 százaléka érelzáródás miatt következik be, a maradék 15 százalék pedig vérzés.

Három ok miatt

„Az agyi érelzáródásokat három okra lehet visszavezetni. Az első az agyat ellátó nagy értörzsek elmeszesedése. Ez ugyanúgy érszűkülettel jár, mint más erek elmeszesedése. A másik kórok – ami az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb – a szívből származó embolizáció. Tehát amikor vérrögök indulnak útnak a szívből és akadnak el az emberi szervezet különböző pontjain. S mivel az agy és a központi idegrendszer energiaigényes szerv, vagyis az egy perc alatt megforgatott vérmennyiség nagy százalékát viszi el, így az embóliák nagy valószínűséggel kerülnek ide. Azt is tudjuk, hogy az agynak nagyon kicsi az oxigén és a cukor hiánytűrése – szemben például a szívizommal, ami órákon keresztül is »el van« oxigénhiányban jelentős károsodás nélkül –, ezért az agyi érelzáródás percek alatt nagyon súlyos tüneteket okoz és komoly, maradandó következményekkel jár” – mondja a főorvos, hozzátéve: a harmadik ok pedig az úgynevezett kisérbetegség. Az agyban nagyon sok végartéria van, ezek nagyon vékony, 100-200 mikrométer átmérőjű erek, amelyek ráadásul sok agyi struktúrát látnak el vérrel. Ha csak egy picit megvastagszik az érfal, azaz gyakorlatilag elzáródik az ér, az máris nagyon súlyos elégtelenségeket okozhat. Mindezek mellett van még néhány – orvosi kifejezéssel élve – „ritka etiológia”, amelyek elsősorban a fiatalkorú betegeknél okozhatnak agyi érelzáródást.

Dr. May Zsolt szerint az agyi érelzáródás „alattomos betegség”, mivel gyakorlatilag nincsen előjele, és a beteg – ellentétben például egy infarktussal – semmiféle fájdalmat nem érez. „Az agyi érelzáródás általában úgynevezett »kiesési tünettel« jár együtt. Ez azt jelenti, hogy annak az agyterületnek, amelyik nem kap vért, a funkciója ki fog esni: a beteg nem tud beszélni, a végtagjai vagy akár az egész oldala lebénulhat” – húzza alá a főorvos, kiemelve: az agykéreg nagy területei összetett, magasrendű funkciókat látnak el. Ilyen a látás, a beszéd, a beszédértés vagy a térbeli tájékozódás. Ha ezek a területek károsodnak, akkor e funkciók el fognak veszni. „Ezeket alarmírozó tüneteknek hívjuk, amelyeket észlelve lehet tudni, hogy baj van, s ilyen esetben azonnal értesíteni kell a mentőket, hogy a beteg minél hamarabb a kórházba kerüljön” – teszi hozzá dr. May Zsolt, kiemelve: az agyi érelzáródásnak vannak ezeknél sokkal gyengébb tünetei is, amelyek nem feltétlenül „kongatják meg a vészcsengőt”, s aminek következtében a beteg a „terápiás időablakon kívül”, gyakran két-három nap késéssel kerül csak kórházba. „Az sem ritka, hogy a kezdeti rosszullét után a beteg jobban lesz, de egy-két hét elteltével újra előjönnek a tünetek, ám ilyenkor rendszerint nem múlnak el, hanem maradandó tüneteket produkálnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ha valaki bármilyen neurológiai tünetet észlel magán, akkor időben orvoshoz forduljon, mert nagyon sokszor addig, amíg ezek a tünetek spontán megoldódnak, addig időben beavatkozva meg lehet előzni a végleges bajt, tehát azt, hogy definitív károsodás alakuljon ki az agyban” – figyelmeztet a főorvos.

Terápiás időablak

S hogy mit is jelent pontosan a kifejezés: „terápiás időablak”? Azt az időintervallumot, amikor az agyi érelzáródás következményei jó eséllyel még maradandó károsodás nélkül visszafordíthatóak. A jelenlegi nemzetközi ajánlások szerint vérrögoldó kezelés esetén, ez az idő négy és fél óra. Azaz a betegnek a tünetek kialakulásától számított négy és fél órán belül meg kell kapnia egy intravénás gyógyszert, ami a vérrögöt feloldja és ismét átjárhatóvá teszi az eret.

„Ha végig gondoljuk, ez nagyon rövid idő; ami idő alatt rengeteg minden történik. Hiszen miután a beteg rosszul lesz valakinek értesítenie kell a mentőket, be kell vinni a kórházba. A sürgősségi osztályon egy orvosnak fel kell ismernie, hogy itt komoly baj van, el kell végezni a CT- és a laborvizsgálatot, majd fel kell állítani a diagnózist és be kell adni az infúziót” – mondja dr. May Zsolt, hozzátéve: az a nemzetközi törekvés, hogy a beteg kórházba szállításától számított 45-60 percen belül történjen meg a beavatkozás, azaz a páciens kapja meg a szükséges ellátást. Ez az elvárás a Honvédkórházban jelenleg teljesíthető. Ha letelik a négy év fél óra, az infúzió beadására már nincsen lehetőség. Ekkor még mindig lehet alkalmazni a katéteres beavatkozást, amelynek a terápiás időablaka hat óra. Illetve bizonyos körülmények szerencsés együtt állása esetén ez kitolható maximum 24 óráig. „Sajnos a betegek nagyon sokszor nem veszik komolyan a tüneteket, azt gondolják, hogy pihenéssel elmúlnak, így várják, hogy spontán megszűnjenek. Pedig a tünetek általában súlyosbodnak az idő előrehaladtával. Aminek az a vége, hogy a betegek nagy többségénél maradandó deficit marad vissza. Ennek súlyossága határozza meg, hogy az ember milyen életet képes élni a felépülés után” – mondja a főorvos.

Amikor elpattan az ér…

A statisztika szerint 10 agyi érkatasztrófából mindössze egynek oka, hogy elpattan egy ér az agyban. A vérzés ugyanolyan tüneteket produkál, mint az elzáródás, képalkotó diagnosztikai eszközök – azaz CT vagy MR – nélkül még a neurológus sem tudja megmondani, hogy egy betegnél mi okozza a bajt. „A vérzés annyiból nehezebb orvosilag, hogy annak oki terápiája nincs. Tehát nincsenek meg azok a lehetőségek, mint egy érelzáródás kezelésénél. Csak abban lehet reménykedni, hogy a vérzés saját magától eláll” – mondja a főorvos, kiemelve, hogy az agyvérzésnek – az érelzáródáshoz hasonlóan – legfőbb rizikófaktora a kezeletlen magas vérnyomás, a cukorbetegség, valamint a stressz. Ezek a „behatások” tudják olyan mértékben roncsolni az érfalakat, ami vérzéshez vezethet.

Sajnos az agyvérzésnek is nagyon magas a halálozási aránya, dr. May Zsolt szerint éppen ezért e betegségnél is nagyon fontos a megelőzés, illetve az, hogy – az agyi érelzáródáshoz hasonlóan – időben észrevegyék a tüneteket. „A Magyar Stroke Társaság hosszú évek óta komoly propagandát folytat a stroke időbeli felismerése miatt. Van egy nagyon jól bevált nemzetközi standard az akut stroke felismerésére, a Cincinnati Stroke Scale néven ismert módszer, ami összesen négy lépésből áll, és angolszász területen FAST-nek hívják. Az »f«, a face, azaz az arc; az »a« az arm, azaz a kar; a »s« a speech vagyis a beszéd; a »t« pedig telefon. Magyarán, ha embertársunkon azt vesszük észre, hogy az arca aszimmetrikus, ha a két karját nem tudja egyformán tartani és a beszéde is értelmetlen, akkor azonnal telefonálnunk kell a mentőknek, mert nyolcvan százalék fölötti az esélye annak, akut stroke eseménnyel állunk szemben” – mondja a főorvos.

Infografika: Solti Attila