Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Apuka lett a misszióban

Szöveg: Szűcs László |  2010. december 1. 8:56

Huszonhét évvel ezelőtt Battonyán született, egy olyan városban, ahol a magyarok mellett szerb és román nemzetiségű lakosok is éltek és élnek. Szerb általános iskolába járt, ha nem is anyanyelvi, de „erős” társalgási szinten elsajátította a nyelvet. E nyelvismeretnek Gruncsity Nenád szakaszvezető mostanában, koszovói missziója ideje alatt is nagy hasznát veszi.

A szerb nemzetiségű fiatalember immár a második misszióját tölti Koszovóban. Mint mondja: tavaly február és augusztus között már leszolgált hat hónapot a Villaggio Italia táborban, az az „etap" azonban egy-két dologban különbözött a mostani külszolgálattól. Akkoriban ugyanis még más volt a felelősségi körzete a magyar századnak, így eljutottak a Pejë/Peč közelében található két szerb faluba – ahogy itt mondják enklávéba – is. Bica és Grabac falvakban nagy hasznát vette nyelvtudásának, hiszen tolmács nélkül is megérttette magát a helyiekkel, akik csodálkoztak is azon, hogy a magyar katonák közül akad szerbül is kiválóan beszélő.

„Sokan kérdezték már tőlem, hogy szerb nemzetiségűként milyen érzésekkel járok Koszovóba. Mindenkinek azt szoktam mondani, hogy nekem nincsenek előítéleteim, nem húzok sem a szerbek, sem pedig az albánok felé, nagyon szeretném, ha ez a konfliktus békében oldódhatna meg" – mondja Nenád, akinek nyelvtudására mostani missziója elmúlt három hónapjában is szükség volt már, kétszer is hívták tolmácsolni.

Gruncsity szakaszvezető egyébként jelenleg az egyik legboldogabb katona a MH KFOR Kontingens harmadik váltásában. Másfél hónappal ezelőtt, szeptember 22-én 12 óra 55 perckor született meg kislánya, Hédi. Felesége, Marianna még aznap küldött neki egy fényképet a babáról, amelyet természetesen az egész kontingens megnézett. Két nappal később pedig már karjaiba is tarthatta az újszülöttet a boldog apuka, hiszen haza tudott utazni öt nap, rendkívüli szabadságra.

„Madarat lehetett volna velem fogatni, amikor megszületett a lányom. És az is jól esett, hogy mindenki őszinte szívből gratulált a picihez" – mondja Nenád, aki úgy tudja, hogy a kontingens katonái között van még néhány „kispapa", két srácnak a közeljövőben születik gyermeke.

Nenád – aki egyébként a hódmezővásárhelyi 5/3-as Bercsényi Miklós Lövészzászlóalj első századának katonája – Koszovóban harcjárművezető beosztásban teljesít szolgálatot. Mint mondja: egyelőre még nem gondolkodott azon, hogy vállal-e újabb missziót, de valószínűleg igen, hiszen most, hogy háromtagú lett a család, minden pénzre szükségük lesz…

Fotó: Tóth László