Ashton: a líbiai nép megsegítése a cél

A nyugati légierő gépei hétfő kora reggelig bombázták a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erőket az ország keleti részén a tengerparton fekvő, stratégiai jelentőségű Adzsdábíja környékén – közölték a felkelők. A város korábban a felkelők kezén volt, és most szeretnék visszafoglalni. “Hajnali háromkor megtámadtuk Kadhafi erőit, amiért ők visszavágtak. Még mindig Adzsdábíja keleti végénél vannak" – mondta egy felkelő a várostól 15 kilométerre lévő ez-Zuveitína városból. Ő és más fegyveres társainak állítása szerint a légitámadások vasárnap késő este kezdődtek.

“Saját szememmel láttam, hogy a légitámadások a város keleti végét érik, voltak légi csapások a nyugati kapunál is, de onnét csak füstöt láttam felfelé szállni" – tette hozzá.

Mások szerint a légitámadások főleg a város nyugati szélét érték. “Várjuk, hogy a franciák bombázzák őket. Biztos, hogy fogják. És várunk utánpótlásra is" – mondta egy másik felkelő, amikor arról kérdezte egy tudósító, hogy mikor rohanják meg Adzsdábíját.

“Ha nem kapunk több segítséget a Nyugattól, akkor Kadhafi erői élve megesznek minket" – jelentette ki egy harmadik harcos, amivel arra utalt, hogy a kormányerőknek rengeteg olyan fegyverük van még, mint amilyeneket a nyugati légi csapások semmisítettek meg.

A nyugatiak első líbiai légi csapásaikkal harckocsikat és más nehézfegyvereket semmisítettek meg a fővárosba vezető úton. Egy másik felkelő elmondta: a nyugatiak Adzsdábíja és Brega között is bombázták Kadhafi erőit.

Brega is egy stratégiai jelentőségű város a kormányerők kezén. A felkelők ellenőrzése alatt lévő, szintén a tengerparton lévő ez-Zuveitínában is van olajterminálja. A nyugati légitámadások előtt a kormányerők megpróbálták bevenni.

India tiltakozik 

A Líbia elleni légicsapások bejezésére szólította fel a nemzetközi
közösséget Szomanahalli Mallaiah Krisna indiai külügyminiszter, mert
szerinte a támadások „ártatlanak civileket, külföldi állampolgárokat és a
külképviseleteket" is sújthatják.
„Helytelenítjük a légitámadásokat" – jelentette ki a külügyminiszter az
egyik indiai hírügynökség szerint. 

„India minden érintett felet felszólít arra, hogy mondjon le az erőszak és fenyegetőzés alkalmazásáról a nézeteltérések rendezésére. Azt gondolom, hogy itt az ideje a fegyveres konfliktus bejezésének" – mondta . Krisna szerint a Moammer Kadhafi líbiai vezető csapatai ellen alkalmazott módszereknek inkább „enyhíteniük kellene, mintsem súlyosbítani egy amúgy is bonyolult helyzetet".
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt hét csütörtökön adott felhatalmazást a Líbia feletti légtérzár megteremtéséhez és a líbiai lakosság védelméhez szükséges minden intézkedés megtételére, és a koalíciós erők szombaton megkezdték a líbiai célpontok elleni támadást. Az ENSZ határozatról szóló szavazás után, amelyen India tartózkodott, az ország miniszterelnöke, Manmohan Szingh azt hangoztatta, hogy szeretné, ha az észak-afrikai és a közel-keleti államok polgárai maguk döntésének, külső beavatkozás vagy kényszer nélkül.

Ankara: érthetetlen Párizs vezető szerepe

Élesen bírálta hétfőn a török kormány Franciaországot amiatt, hogy Párizs vezető szerepet vállalt a líbiai célpontok elleni légi hadjáratban.
Mehmet Vecdi Gönül török védelmi miniszter érthetetlennek nevezte, hogy Franciaország „ennyire élenjár a folyamatban", a repülési tilalmi övezetről hozott ENSZ-határozatok kikényszerítésében.
„De azután megértettük, hogy az Egyesült Államok a parancsnok" – fűzte hozzá.
NATO-tagállamok, többek között az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada, Olaszország indítottak légi támadást a hét végén Líbia ellen, de a NATO mint szervezet nem vesz részt a katonai akcióban. Az észak-atlanti szervezet konszenzussal hozza döntéseit, de a tagállamok Líbia ügyében nem jutottak egyetértésre.

Törökország határozottan ellenzi a líbiai katonai beavatkozást, azonnali tűzszünetre szólított föl.
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő hétfőn tart megbeszélést a líbiai helyzetről a külügyminisztérium, a vezérkar és a hírszerzés magas rangú illetékeseivel.
Törökország – amelynek egyre nagyobb a tekintélye a Közel-Keleten – előzőleg fölszólította Moammer Kadhafi líbiai vezetőt, hogy a válság megoldása érdekében nevezzen ki egy elnököt, aki bírja a líbiai nép támogatását.

London nem zárja ki, hogy Kadhafi is célpont lesz

A brit védelmi miniszter nem zárja ki, hogy maga Moammer Kadhafi líbiai vezető is célponttá válhat az észak-afrikai ország ellen folytatott légi hadművelet során, ugyanakkor Washingtonban és Párizsban ezt határozottan cáfolják.
Liam Fox brit védelmi miniszter a BBC-nek nyilatkozva „egy lehetőségnek" mondta azt, hogy Kadhafi is célponttá válhat, de ez szerinte azért problematikus, mert ebben az esetben számba kellene venni az esetleges polgári áldozatokat is, márpedig jelenleg kínosan ügyelnek arra, hogy ezt elkerüljék.

Laurent Teisseire, a francia védelmi minisztérium szóvivője hétfőn hangsúlyozta, hogy „a koalíció célja a BT-határozat végrehajtása a lakosság védelme érdekében". Határozott nemmel válaszolt a Kadhafi kiiktatására vonatkozó kérdésre. Mint mondta, az ENSZ-határozat „sem a közeli, sem a távoli" jövőre nem irányoz elő ilyesmit. Hozzátette, hogy a célkitűzést illetően a líbiai légi hadjárat nem lépett új szakaszba.
William Gortney amerikai védelmi szóvivő úgy nyilatkozott, hogy Kadhafi neve „ebben a konkrét pillanatban nem szerepel a célpontok listáján".

A BBC felhívja a figyelmet arra, hogy a Biztonsági Tanács határozata nem irányoz elő kifejezetten a líbiai vezető kiiktatására vonatkozó hadműveleteket, s ha a koalíciós erők hajtóvadászatot indítanának ellene, az a nemzetközi jog szempontjából meglehetősen visszás lépés lenne.
Mindemellett az elmúlt néhány órában számos robbanást lehetett hallani Tripoliban, és rakétatámadás érte Kadhafi egyik bázisát, egy állítólagos katonai parancsnokságot.

Ashton az EU szerepéről, Westerwelle a német fenntartásokról

Az EU a Kadhafi-rezsim elleni gazdasági szankciók érvényesítésével, az ENSZ biztonsági tanácsi határozatának politikai támogatásával, illetve humanitárius segítségnyújtással vállalhat szerepet Líbia ügyében – jelentette ki hétfőn Brüsszelben Catherine Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Az EU-országok külügyminiszteri tanácskozására érkezve Ashton újságíróknak elmondta: reggel konzultált Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral, és egyetértettek abban, hogy az EU-nak és a NATO-nak egymást kiegészítő módon kell fellépnie a líbiai nép megsegítése érdekében.

Arra az újságírói felvetésre, hogy Németország nem mutat egyetértést a Líbia ellen indított katonai akcióval, az uniós főképviselő azt mondta, hogy az unió által vállalható gazdasági, politikai és humanitárius cselekvés ügyében egység van a 27-ek között, ez Németországra is vonatkozik, és együtt keresik a további lépések lehetőségét.
„Az én dolgom az, hogy hosszú távú és mélyre ható támogatáson dolgozzak, a szabadság és a demokrácia előmozdítása érdekében, azokban az országokban, amelyek változásokon mennek keresztül" – mondta Ashton.

Ami a nemzetközi katonai akciót illeti, ezzel kapcsolatban a német diplomácia vezetője újra kormánya fenntartásait fejtette ki.
Guido Westerwelle az EU-külügyminiszteri tanácskozásra érkezve azt mondta újságíróknak: Berlin kezdettől fogva világosan megmondta, hogy nem vesz részt a nemzetközi koalíció katonai akciójában, mert abban kockázatokat lát. Mint hozzátette, az Arab Liga részéről vasárnap elhangzott kijelentések megerősítik a német aggályok megalapozottságát.
Amr Músza, az Arab Liga főtitkára azt mondta, hogy ami Líbiában történik, az eltér a repülési tilalmi övezet érvényre juttatásának céljától, „és amit mi akarunk, az a civilek védelme, nem pedig még több civil bombázása".