Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Az Egyesült Államok nem számíthat Iszlámábádra?

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2012. május 9. 20:33

Ha az amerikaiak bevonják az afganisztáni felkelőket a béketárgyalásokba, nem várhatják el Pakisztántól, hogy válogatás nélkül támadja a területén tartózkodó szélsőségeseket, ahogy nem kell meglepődni azon sem, hogy Iszlámábád is megpróbál egyezkedni velük – mondta a pakisztáni határ menti erők parancsnoka, Halid Rabbani.

A több mint 150 ezer katonát irányító tiszt szerint Washington bűnbakot akar csinálni Pakisztánból, hogy elterelje a figyelmet saját afganisztáni sikertelenségéről. Washington és a NATO azzal vádolja Iszlámábádot, hogy eltűri, sőt egyes esetekben támogatja a területén működő szélsőségeseket, a nemzetközi haderő pedig emiatt képtelen felszámolni az ellenállást a szomszédos Afganisztánban. Az Egyesült Államok azt várja Pakisztántól, hogy semmisítse meg a felkelők észak-vazirisztáni bázisát, ahol a szélsőségesek eddig háborítatlanul élhettek. Rabbani azonban nem érti az amerikaiak hozzáállását. „Miért mutogatnak Pakisztánra?" – kérdezte. „Megszabadították már Afganisztánt a táliboktól? Nem, még mindig több százezren vannak" – mutatott rá a parancsnok egy nappal azután, hogy Észak-Vazirisztánban szélsőségesek 13 pakisztáni katonát fejeztek le.

Pakisztán nincs könnyű helyzetben, mivel területét egyaránt használják a kormány legádázabb ellenfelei, úgymint a tálibok és az al-Kaida, valamint az Iszlámábádra komolyabb veszélyt nem jelentő, csak az Afganisztánban állomásozó külföldi erőkre „utazó" afgán és pakisztáni harcosok. Washington a jelenleg alkalmazott kettős mérce helyett azt várja Iszlámábádtól, hogy kivételezés nélkül csapjon le a szélsőségesekre, akik szerinte egyformán veszélyesek. Rabbani ezzel nem ért egyet. Az Egyesült Államok és a NATO megpróbálhatja bevonni a felkelőket a békefolyamatba, de „nekünk nem szabad ugyanúgy cselekednünk?" – tette fel a kérdést.

Pakisztán 2004 óta a hét törzsi területből hatban vette fel a harcot a szélsőségesekkel. Bár az ellenőrzést véres küzdelmek és több száz katona élete árán visszaszerezték a szóban forgó térségben, a megszerzett területek megtartása és a támadások végleges felszámolása szinte lehetetlen feladatnak tűnik. Nem beszélve Észak-Vazirisztánról, ahova Pakisztán saját elmondása szerint azért nem tud benyomulni, mert nincs hozzá elég katonája. A területen több mint 8 ezer szélsőséges rejtőzködik. Míg néhány amerikai tisztségviselő jogosnak tartja Iszlámábád kifogását, az amerikai kongresszus és a hadsereg szerint Iszlámábád a felkelőkön, különösen a Hakkani-hálózaton keresztül próbálja meg befolyásolni az eseményeket Afganisztánban. Rabbani azonban a legmagasabb rangú pakisztáni katonai vezetők véleményét visszhangozva azt bizonygatta, hogy előbb-utóbb Észak-Vazirisztán is sorra kerül. Ez az „egyetlen olyan régió, amelyet még nem tisztítottunk meg, pedig amilyen gyorsan csak lehet, meg kellene ezt tenni" – mondta.

Washington 2010 óta reménykedik benne, hogy a pakisztáni hadsereg támadást indít a régióban, mindhiába. Az amerikaiak idővel pesszimistává váltak, és most már nem tartják valószínűnek, hogy bármi is történik az Afganisztánban állomásozó nemzetközi haderő nagy részének 2014-es kivonulása előtt. Az amerikai-pakisztáni viszony jelenleg amúgy sem túl baráti. Washington tavaly májusban előzetes tájékoztatás és engedélykérés nélkül gyilkolta meg pakisztáni területen az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet első emberét, Oszama bin Ladent, novemberben pedig 24 pakisztáni katonát öltek meg tévedésből a NATO légicsapásai az afganisztáni-pakisztáni határon. Pakisztán válaszul lezárta az Afganisztánban állomásozó külföldi haderő területén áthaladó utánpótlási útvonalát. Washington szeretné újraindítani a megszakadt együttműködést, de eddig kevés sikerrel járt.