Kiemelten fontos a regionális együttműködések erősítése

Szöveg: Draveczki-Ury Ádám | 2012. május 9. 19:57

Az „okos védelem” (smart defence) és a védelmi képességek csoportosítása és megosztása (pooling and sharing – P&S) keretében kialakításra kerülő katonai képességek többségét regionális szinten érdemes megteremteni – hangsúlyozta Siklósi Péter. A Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára az osztrák törvényhozás védelmi bizottságának delegációja számára tartott előadást május 9-én, Budapesten.

Siklósi Péter előadásában – az Országház Nagy Imre Termében – részletesen szólt a Magyarország biztonsági helyzetét meghatározó tényezőkről, így a jelenleg tapasztalható globális folyamatokról is. „Az Egyesült Államok változó kül- és biztonságpolitikájának következtében Európa számára egyre sürgetőbb, hogy megfelelő hozzáadott értékkel bíró katonai képességeket alakítson ki" – fogalmazott a helyettes államtitkár.

„A biztonsági környezet folyamatosan változik, de az alapvető érdekek, értékek nem sokat módosultak" – mutatott rá Siklósi Péter. Hozzátette: „Magyarország egyetlen államra sem tekint ellenségként, vitáinkat az ENSZ égisze alatt, illetve a nemzetközi jogi szabályozás biztosította utakon kívánjuk rendezni".

Hazánk fő stratégiai érdekeiről szólva a helyettes államtitkár – többek között – kiemelte szomszédaink teljes körű uniós integrációjának támogatását, illetve a határon túli magyar nemzeti kisebbségek legitim törekvéseinek segítését: mint mondta, az ez irányú kapcsolatok elmélyítése Magyarország stratégiai érdeke.

Siklósi Péter úgy értékelte: a gazdasági válság hatásait leszámítva a jelenlegi biztonsági helyzet stabil, egy Magyarország vagy szövetségesei ellen irányuló hagyományos katonai támadás esélye elhanyagolható. A válságrégiók stabilan tartása ugyanakkor aktív tevékenységet igényel az egyes műveletek résztvevőitől.

Szólt az Európát övező régiókból fenyegető veszélyekről, így a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és radikális nézetek terjedése, a demográfiai viszonyok megváltozása és a gazdasági válság ezekkel kombinált hatásai jelentette fenyegetésekről. „Európának és a nyugati világnak tudnia kell reagálni ezekre a kihívásokra" – szögezte le.

Részletesen beszélt az energiabiztonsági kérdésekről, hiszen hazánk e tekintetben importra szorul, miközben szembe kell néznünk a tranzitútvonalak diverzifikációjának hiányával és a saját energiaforrások kívántnál alacsonyabb szintjével is. Mindez sok kockázatot rejt magában, amire Siklósi Péter szavai szerint egy integrált energiapiac regionális, illetve európai szintű kiépítése jelenthetne hatékony megoldást. „Hazánk biztonsági környezete tehát bonyolult és komplex, amelyet sokféle eszközzel kell kezelni" – összegezte az elhangzottakat a helyettes államtitkár.

A szövetségi rendszerekben való részvételünket illetően Siklósi Péter emlékeztette a megjelenteket arra, hogy a védelmi költségvetések az egész európai kontinensen csökkenő tendenciát mutatnak, és egyre nagyobb szerep hárul a költséghatékonyságot biztosító nemzetközi együttműködésekre a rokon tartalmú smart defence és pooling and sharing elvek mentén. Mint mondta, a smart defence és a pooling and sharing elvek mentén kialakításra kerülő többnemzeti projekteket elsősorban regionális szinten érdemes megteremteni: e téren a közép-európai nemzeti együttműködésről beszélt hazánk, illetve Ausztria, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország részéről, továbbá kiemelte a visegrádi négyek szoros kapcsolatát is.

A magyar védelmi büdzséről szólva elmondta: idén GDP-arányosan körülbelül 0,8 százalékos arányról beszélhetünk, ám a kormány által elfogadott tízéves forrásprogram értelmében a következő három évben nem csökkenhet tovább a ráfordítások összege, 2016-tól 2022-ig pedig minden évben a GDP 0,1 százalékával nőnek majd a hozzájárulások. Mindez azt eredményezi, hogy 2022-re az akkori 1,4 százalékos aránnyal elérjük majd az európai államok átlagos kiadásait.

A forrásprogramról szólva Siklósi Péter elmondta: korábban nem volt még példa hasonló törekvésre, amely nemcsak meghatározza, de nagyban meg is könnyíti a védelmi tervezés feladatait.

A missziós szerepvállalást illetően az államtitkár hazánk afganisztáni és balkáni vállalásairól beszélt részletesebben. Afganisztánban hazánk arányos katonai részvétellel vállal szerepet a NATO tevékenységében, amíg a művelet tart: a feladatok egyre inkább a kiképzési, mentorálási jelleg felé tolódnak el.

A Balkán vonatkozásában hangsúlyozta: Magyarország mindaddig jelentős hozzájárulással kíván részt venni a KFOR és az EUFOR ALTHEA missziókban, amíg azok tartanak, hiszen Koszovó és Bosznia-Hercegovina stabilitása hazánk kiemelt érdeke.

Az előadást követően osztrák−magyar kétoldalú védelmi bizottsági találkozót és megbeszélést tartottak, amelyen dr. Kocsis Máté, a törvényhozás honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke és Csampa Zsolt, a testület alelnöke köszöntötte a vendégeket. Az osztrák delegáció tagjai a bizottsági ülés után megtekintették az Országház épületét.

Fotó: Dévényi Veronika