Az elkövetkező négy évben prioritást élveznek a védelmi fejlesztések

A honvédelmi miniszter szerint az elmúlt közel tizenöt év súlyos eseményei – például a Krím-félsziget annektálása, a világméretű koronavírus-járvány, a klímaváltozás, a növekvő számú terrorista támadások, az illegális migráció és az Ukrajna elleni orosz támadás –megváltoztatták a világ globális biztonsági helyzetét. „Európa egyre viharosabb és kiszámíthatatlanabb környezetbe került. Ebben a helyzetben már nem elég, ha az egyes kríziseket külön kezeljük, hanem hosszabb távú, stratégiai szintű terveket kell kidolgozni. Különös gondot kell fordítanunk a biztonsági és védelmi kérdésekre” – húzta alá a tárcavezető.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf leszögezte: rendkívül fontos, hogy segítséget nyújtsunk Ukrajnának, majd hozzátette: hazánk eddig több mint 800 ezer menekültet fogadott be és gondoskodott ellátásukról. Ez történelmünk legnagyobb szabású humanitárius segítségnyújtási feladata. „Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban hazánk teljes mértékben a NATO irányelveknek megfelelően cselekszik. A szövetség eddig megfelelő erőt mutatott, és fontos, hogy továbbra is egységes, határozott maradjon. A háborúba azonban nem sodródhat bele” – szögezte le a tárcavezető. Hozzátette: a háború kitörése után a Magyar Honvédség gyorsan reagált, és a határra telepítette a szükséges erőket. Nemzetközi szinten kiemelte a hazánkban települt Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (HQ MND-C) jelentőségét, és a különleges erők kiképzése terén zajló közös együttműködést.

A missziókra rátérve a tárcavezető emlékeztett többek között arra is, hogy augusztustól ismét – a szövetségesi szolidaritás jegyében - hazánk látja el a Baltikum légtérrendészeti feladatait. Elhangzott az is, hogy hazánk számára a Balkán stabilitása továbbra is kiemelten fontos. Mint mondta: az illegális migráció miatt déli határaink mentén a helyzet napról-napra rosszabb. „A Magyar Honvédség továbbra is aktívan segíti a rendőrség munkáját. Sajnos egyre inkább szervezett formában szembesülünk határsértő tevékenységgel” – mondta a miniszter.

A honvédelmi miniszter kiemelte: szerencsére a nyugati világ egységes, a NATO és az EU közösen eddig sikereket ért el a különböző krízishelyzetek felszámolása, hatásuk enyhítése terén. Ennek pedig – mint mondta – hazánk és a Magyar Honvédség is aktív, tevékeny részese volt.

„Folyamatosan fejlesztjük a haderőt. Szerencsére ez a folyamat már korábban elkezdődött és nem is fog megállni. Az idei évben a honvédelmi költségvetés közel felét új, modern technikai eszközök beszerzésére fordítják. A cél az, hogy olyan haderőt építsünk, amely képes megvédeni országunkat, állampolgáraink biztonságát, és meg tud felelni a NATO által támasztott követelményeknek. Továbbra is elkötelezett és aktív szövetségesek leszünk” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Mint mondta: a fejlesztés fontos eleme a hazai hadiipar kiépítése és sikeres működtetése is. Az Európai Unióval kapcsolatban hallhattuk: az európai védelmi ipar különösen fontos hazánk számára, hiszen különböző beszerzéseknél, értékesítésnél piacként elsősorban ezt a régiót célozzák meg.

Kérdésre válaszolva Szalay-Bobrovniczky Kristóf kifejtette: a NATO közelgő madridi csúcstalálkozója történelmi fontosságú lesz, meghatározza a következő évtized stratégiai irányait.

A rendezvényen – mások mellett – jelen volt dr. Maróth Gáspár, a HM védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára, dr. Margitay-Becht Beáta, kabinetfőnök-helyettes, Gróf Albert ezredes, a HM Nemzetközi Együttműködési Főosztály főosztályvezető-helyettese és Szöllősi Antal ezredes, a HM Védelempolitikai Főosztály vezetője is.