Az ellenálló képesség közös feladat

A Civil-Military Interaction Seminar (CMI Seminar) névre keresztelt szakmai fórum megnyitóján Dražen Ressler dandártábornok, a Székesfehérváron települő parancsnokság törzsfőnöke és dr. Jobbágy Zoltán ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (NKE HHK) nemzetközi dékánhelyettese köszöntötték a résztvevőket. 

A szeminárium - amelyet az HQ MND-C, az NKE HHK, valamint az MH Kiberműveleti Parancsnokság közösen szervezett - fontosságát jól jelzi, hogy mintegy 110-en vettek részt a három napos rendezvény első napjának előadásain. A szakmai eszmecsere első napjának kiemelt előadója dr. Porkoláb Imre dandártábornok, védelmi innovációért felelős miniszteri biztos volt, aki prezentációjában rámutatott az innováció és a reziliencia, vagyis az ellenálló képesség szoros kapcsolatára. Mint fogalmazott, hazánk 2030-ra a régió legerősebb védelmi iparát kívánja felállítani, amellett, hogy jelentős, egyre növekvő jelenléttel tervez mind az EU-s, mind a NATO-s védelmi ipari projektekben részt venni. Olyan kihívásokban is, mint amelyeket a NATO DIANA szervezete is meghirdetett – a pilot jelleggel elindított három kihívásra mintegy 1 300 pályázat futott be - és meg fog hirdetni. Szólt a Védelmi Innovációs Kutatóintézetről, azaz a VIKI-ről is, amelynek kiemelkedő szerepe van a védelmi innovációs környezetben. Dr. Porkoláb Imre dandártábornok említést tett az olyan NATO tesztközpontokról is, mint a Zalaegerszegen megépült ZalaZONE is.

Szólt az egyre gyorsabban változó mesterséges intelligencia vezérelt technológiai ugrások kockázatáról és beszélt arról is, hogy a harcos katonát össze kell kötni a fejlesztővel, hiszen ő az, aki első kézből származó tapasztalatokról tud beszámolni egy-egy védelmi fejlesztés sikereiről, vagy épp hibáiról. Előadásában kiemelte, hogy bár a mindenkori haderőfejlesztés rendkívül fontos, a legfontosabb azonban továbbra is maga az ember, a katona. Példaként említve a szomszédunkban zajló háborút, elmondta, hogy számtalan haditechnikai eszközt láthatunk, nyugati és keleti gyártásúakat egyaránt. De végül mindig a katona kiképzettsége, tanultsága és akarata az, ami az embert az eszköz fölé emeli. A dandártábornok felhívta a figyelmet a gyorsaság elévülhetetlen fontosságára.

Az új eljárások, az új eszközök, az új ötletek mind újfajta gondolkodást követelnek meg, azzal együtt, hogy el kell tudni engedni az évtizedekben számoló tervezgetéseket, hiszen csak a mesterséges intelligenciában hat hetente történik olyan felforgató technológiai fejlődés, ami minden addigi ismeretet zárójelbe tesz. 

A honvedelem.hu-nak adott interjújában Dražen Ressler dandártábornok kijelentette, hogy a jövő katonai műveleteinek elengedhetetlen része lesz a civil társadalommal való szoros és közvetlen együttműködés. Példaként említve rávilágított arra, hogy egy ország szállítókapacitásának kilencven százaléka a civil szférában található meg. Ahhoz, hogy ezt a kapacitást szükség esetén a hadsereg is igénybe vehesse, közös alapokon, közös nyelvet kell beszélnie a két félnek, valamint a civil társadalomnak is értenie kell saját szerepét és fontosságát a honvédelmi feladatokban.

A kérdésre, hogy vajon az állampolgárok is fel vannak-e készülve az együttműködésre, Ressler dandártábornok felidézte, hogy fiatal tiszt korában elképzelhetetlennek tartották, - tulajdonképpen az akkori gondolatiságban sem volt benne -, hogy a civilekkel közös, egymást segítő kapcsolat jöjjön létre. Mára azonban sokat változott a világ és jól láthatóan mindkét fél sokat nyitott egymás felé. Hozzátette, az orosz-ukrán háború kétségkívül rávilágított a környező országok társadalmaiban arra, hogy fontos tudni; létezik nemzeti hadsereg, de azt is fontos ismerni, hogy szükség esetén miként segíthetik a katonák munkáját. Rendkívül fontosnak nevezte a kölcsönös bizalmat, amit átláthatósággal, a szükséges információk megosztásával lehet elérni és megtartani.

Az HQ MND-C törzsfőnöke örömének adott hangot, amikor rámutatott arra is, hogy a teremben sok fiatal – köztük a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanuló diákok – is hallgatják az előadásokat, hiszen ők azok, akik a jövő felnőtt generációjaként már természetesnek fogják tartani ezt a hozzáállást.

A szemináriumnak témát adó feladat, tehát a civil társadalom felkészültségével erősíthető ellenálló képesség kapcsán Dražen Ressler dandártábornok aláhúzta, hogy tulajdonképpen soha véget nem érő folyamatról beszélünk, hiszen sem végdátuma, sem olyan szintje nincs, amelyet elérve ne lehetne még tovább tökéletesíteni a nemzetek és a szövetség rezilienciáját. A mostani három napos és a tervezetten évente ismétlődő szeminárium pedig azt a célt szolgálja, hogy minél szélesebb körben minél jelentősebb, közös tudás terjedjen el.

A szemináriumon előadó szakértők az ellenálló képesség hat alapkövetelményét vizsgálták: biztonságos energiaellátás, élelem- és vízellátás, tömeges áldozatok ellátásának képessége, kommunikációs rendszerek működtetése és nem utolsó sorban a már említett szállítókapacitás fenntartása. Harmath Tamás alezredes, a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság civil katonai együttműködésért, lélektani műveletekért, illetve az információs műveletekért felelős G9 főnöke úgy fogalmazott: a szeminárium legfontosabb célkitűzése az, hogy a katonai és a civil gondolkodás és működés megértse egymást.

Ehhez azonban nem elég, ha a katonák próbálják meg egymás közt megfejteni, hogy az állami és a civil szféra miként működik, mennyiben tudják támogatni a katonai célokat és ehhez a támogatáshoz milyen információkra, feltételekre van szükségük. Ugyanígy a katonai igényeket és lehetőségeket is csak közösen együttműködve, egymással összhangban érthetik az érintettek. Ez a párbeszéd a múltban kisebb hangsúlyt kapott a kollektív védelem elgondolásában, ezért is született meg ez, a régió nemzeteit megszólító szeminárium, hogy a civil-katonai interakciókat közösen alakítsák ki és erősítsék a továbbiakban.

Amint Harmath alezredes is mondta, nagy öröm a szervezők számára, hogy a tizennégy hazai és külföldi katonai szervezet mellett hét magyar minisztérium is képviseltette magát a három napos előadás sorozaton. Ez is azt mutatja, hogy a nemzeti ellenálló képesség minden érintett szakterület és tárca számára egyaránt kiemelkedő fontosságú. A hagyományteremtő jelleggel megszervezett szakmai fórum ezúttal kifejezetten Magyarország és a hazai jellemzők vonatkozásában tárgyalta az érintett kérdésköröket, de a tervek szerint az évente megrendezésre kerülő szeminárium mind témaköreiben, mind pedig a résztvevő nemzetek tekintetében bővülni fog.