Az ENSZ-főtitkár elítéli a vegyi fegyverek bevetésének lehetőségét

A damaszkuszi külügyi szóvivő hétfőn közölte, hogy Szíria rendelkezik vegyi fegyverekkel, amelyeket a hadsereg ellenőriz, és csak „külföldi agresszió esetén" vetnék be őket. A Reuters és az AFP szerint a szíriai kormányzat először ismerte be, hogy vannak vegyi és biológiai fegyverei.

Az ENSZ-főtitkár belgrádi sajtóértekezletén hangsúlyozta: elítélendő lenne, ha Szíriában bárki tömegpusztító fegyvereket vetne be. „Őszintén remélem, hogy a nemzetközi közösség őrködni fog azon, hogy ilyesmi ne történhessen meg" – tette hozzá.

Ban Ki Mun megjegyezte, nem tudja ellenőrizni, hogy Szíria valóban rendelkezik-e vegyi fegyverrel, de aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Damaszkusz nem írta alá a vegyi fegyverek betiltásáról szóló egyezményt. „Minden országnak kötelessége, hogy tartózkodjon a tömegpusztító fegyverek bevetésétől, akár aláírt ilyen megállapodást, akár nem" – hangoztatta.

A főtitkár bejelentette: Hervé Ladsous francia diplomata, az ENSZ békefenntartó műveleteinek vezetője és Babacar Gaye tábornok, a világszervezet fő katonai tanácsadója Szíriába utazik, hogy (a damaszkuszi bejelentés ismeretében) felmérje a helyzetet. Az ENSZ jelenlegi szíriai – fegyvertelen – megfigyelőinek vezetője, Robert Mood távozik tisztségéből, helyét Gaye tábornok veszi át.

Ban Ki Mun most először járt hivatalos látogatáson Szerbiában.

A főtitkár a sajtóértekezlet előtt találkozott a májusban megválasztott új szerb elnökkel, a jobboldali Tomislav Nikoliccsal.

E megbeszélésről egyik fél sem nyilatkozott, a belgrádi elnöki hivatal azonban közleményben tudatta: Nikolic arra kérte az ENSZ-t, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy tartsák tiszteletben Szerbia Koszovó feletti – Belgrád szerint létező – szuverenitását. Nikolic kiemelte, hogy a világszervezetnek tevékenyebb szerepet kell játszania a nemzetközi jog elveinek, a nemzetközileg elismert államok – az ENSZ-tagállamok – szuverenitásának és területi épségének, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) 1244-es számú határozatának tiszteletben tartása érdekében.

Az említett BT-határozat zárta le az 1999-es jugoszláviai NATO-csapásokat, amelyeket a jugoszláv fegyveres erők és a szakadár koszovói albán gerillák 1998-1999-es fegyveres konfliktusa miatt rendeltek el. A határozat, amelynek értelmében Koszovót ideiglenes ENSZ-igazgatás alá helyezték, úgy rendelkezett, hogy Koszovó „jelentős autonómiával" rendelkező terület Jugoszlávián belül. A túlnyomó többségében albánok lakta terület – amelyet a szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tartanak – 2008-ban kikiáltotta Szerbiától való függetlenségét, amelyet Belgrád és fő szövetségese, Oroszország nem ismer el.

Belgrád és Pristina az EU védnöksége alatt tavaly márciusban azonban tárgyalásokat kezdett különböző gyakorlati kérdésekről, és több megállapodást is kötött. Nikolic most közölte, Belgrád azt követeli, hogy ezeket a tárgyalásokat a jövőben az ENSZ képviselőjének jelenlétében folytassák.