Az iraki háború költségei csillagászati összegre rúgnak

Halottak és sebesültek tízezrei, külföldre vezényelt katonák százezrei, több százmilliárd dolláros háborús kiadások és a jövőben még további tízmilliárdok – a konfliktus ára a csillagos égbe szökött.

Azóta, hogy az Egyesült Államok hadereje 2003 márciusában megszállta Irakot, legalább 126 ezer iraki polgári személy vesztette életét a konfliktussal közvetlenül összefüggő okok miatt Neta Crawford, a bostoni egyetem professzora szerint. Ehhez jön még húszezer iraki rendőr és katona, valamint több mint 19 ezer lázadó.

Az IraqBodyCount.org brit szervezet 104-114 ezer közé teszi a civil veszteségeket. Az amerikai hadsereg 4474 katonáját veszítette el, közülük 3518-at harci cselekményekben, emellett több mint 32 ezer katona sebesült meg. A szövetségesek közül Nagy-Britannia 179 katonáját gyászolja.

Az ENSZ becslése szerint mintegy 1,75 millió iraki menekült el lakhelyéről a háború miatt.

Az Iraki Szabadság fedőnevet viselő hadművelet megindításakor mintegy 150 ezer fős amerikai és több mint 40 ezer fős brit haderőt vezényeltek Irakba. Az akciót további 120 ezer, külföldön állomásozó amerikai katona segítette. A szövetségesek haderejének létszáma 2006-ig folyamatosan csökkent, 165 ezerre, mígnem Washington a következő év elején további 30 ezer katonát küldött Irakba a felekezetközi erőszak megfékezésére és egy polgárháború kirobbanásának megakadályozására.

Az Iraki Szabadság hadműveletet 2010 szeptemberében zárták le, s mindössze 50 ezer amerikai katona marad az országban, hogy segítsen az iraki hadsereg kiképzésében.

Az amerikai védelmi minisztérium közel 770 milliárd dollárt költhetett az iraki háborúra költségvetésének a külföldi műveletekre vonatkozó fejezete alapján, de más címszó alatt további, meg nem határozott összegű forrást irányított e célra. Hozzá kell tenni a költségekhez az Iraknak nyújtott különböző segélyeket, valamint a sebesültek és veteránok ellátásához szükséges pénzt. Ami a veteránokat illeti, nehezen elkülöníthető az iraki és az afganisztáni háború, mert a kormány nem tesz különbséget köztük a statisztikákban. Számuk jelenleg összesen 1,25 millió.

A tavalyi év végéig az Egyesült Államok közel 32 milliárd dollárt költött a sebesültek orvosi ellátására és rokkantnyugdíjak folyósítására. A veteránok életük végéig jogosultak rokkantnyugdíjra. Becslések szerint az egészségügyi és nyugdíjköltségek fedezéséhez 2055-ig 346 és 469 milliárd dollár közötti összegre lesz szükség.

Az amerikai katonák kivonulásával egy feszültségforrás lekerülhet az iraki belpolitika napirendjéről, de a kormány számos más nehézséggel kénytelen szembenézni. A szunnita lázadást visszaszorították ugyan, de a merényletek, kivégzések és emberrablások gyakoriak maradtak, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kapcsolódó iraki csoportok látványos támadásokat hajtanak végre a rendfenntartó erők, síita zarándokok és a keresztény közösség ellen.

A Transparency International nemzetközi civil szervezet szerint Irak a világ egyik legkorruptabb országa, az ország közintézményei gyengék, sokra jellemző a hivatali hatalommal való visszaélés. Még mindig nem fogadták el a költségvetési bevételek első számú forrását képező kőolaj és földgáz kitermeléséről szóló törvényt, a kurdok és a központi kormány között folyik a küzdelem egy jelentős szénhidrogén-lelőhely feletti ellenőrzését. Több tartomány a kurdisztánival azonos autonómiát követel, miközben a hadsereg 2020 előtt nem lesz képes önerőből megvédeni a határokat és a légteret. A lakosság egynegyede szegénységben él, a nők helyzete jelentősen romlott 2003 óta.