Befejeződött a vád tanúinak meghallgatása a Karadzic-perben

A kilencvenes évek első felében lezajlott boszniai háború egyik főbűnösének tartott Karadzicot 2008 nyarán tartóztatták le. Pere a következő év őszén kezdődött, de többször félbeszakadt, ezért csak most jutottak el a vád tanúmeghallgatásainak befejezéséig.

A magát ártatlannak valló és önmagát védő Karadzic folyamatosan húzni igyekszik a pert, az ügyészség korábbi közlése szerint a vád tanúinak – még 2010-ben kezdődött – meghallgatása is nagyobbrészt a védelem kérdéseivel telt el.

A védelem tanúinak meghallgatása a jelenlegi tervek szerint októberen kezdődik, de Karadzic már jelezte, hogy több időt tart szükségesnek a felkészülésre, és szerinte csak jövő tavasszal fog készen állni erre a szakaszra. Mielőtt érveit előterjeszti, Karadzic ismét kérheti, hogy mentsék fel a vádak alól.

A vád számos tanúja az 1995 nyarán Srebrenicában végrehajtott mészárlással kapcsolatos emlékeit idézte fel. A boszniai városban a szerb erők közel nyolcezer boszniai muzulmánt öltek meg, Európában a második világháború után ez volt a legvéresebb mészárlás.

Erről az időszakról számolt be a törvényszék szabályainak megfelelően a nyilvánosság felé névtelenséget élvező utolsó tanú is, aki pénteken egyebek között elmondta, hogy ő maga holttestek alá rejtőzve élte túl a mészárlást. Felidézte azt is, hogy a szerb katonák a tömeges kivégzések idején nevettek és viccelődtek egymás között.

Karadzic még a tanúkihallgatás kezdetén úgy nyilatkozott, hogy nem felelős a történtekért, egyebek között azért, mert szerinte elsőként a bosnyákok támadtak a szerbekre, és a katonai műveletek erre válaszul születtek.

A volt boszniai vezetőt – a tavaly elfogott Ratko Mladic katonai főparancsnokkal együtt – elsősorban a szarajevói és a srebrenicai mészárlásokért teszik felelőssé. A srebrenicai nyolcezer áldozat mellett Szarajevóban a több mint hároméves ostrom alatt közel tízezren haltak meg, többségében polgári személyek.