Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Bem tábornoktól a vörösborig

Szöveg: Mészáros József | Fotó: a szerző felvételei |  2022. augusztus 30. 8:44

Zágonyi Károly – avagy később Charles Zagonyi – nem mindennapi pályafutását jól ismeri a hadtörténet. Az 1848-49-es szabadságharc idején Bem tábornok szárnysegédjeként az egyik csatában megmentette a legendás lengyel hadvezér életét, később a cári csapatok fogságába esett, ahonnan megszökött, meg sem állva Isztambulig. A törökök ekkor már kifejezetten szimpatizáltak a magyarokkal, így Zágonyi hónapokig élvezhette a szultán vendégszeretetét, mígnem a kalandvágy egészen az Újvilágig vitte.

STREITGYÖRGY

Az egykori katonatiszt életútját leszármazottja, Streit György idézte fel, aki villányi borászata jóvoltából kézzelfogható emléket is állított Zágonyi Károlynak: egy prémium kategóriás vörösbor viseli a jeles férfiú nevét.

ZÁGONYIBOR

„Zágonyinak az Újvilágban is kalandos élete volt, kezdetben lovasoktatóként kereste a kenyerét, majd varrodát működtetett, mígnem egy szintén kint élő, tábornoki rangban »katonáskodó« másik magyar, Asbóth Sándor invitálására, immár Charles Zagonyi néven, ismét uniformist öltött. Ekkor az amerikai polgárháború kezdeti időszakát éljük, az északiak szénája nem állt túl jól, csatát még nem nyertek. Zágonyi feladatul kapta az északiak katonai főparancsnokának, Charles Frémont testőrségének megszervezését” – mesélte Streit György, hozzátéve: az északiak neki köszönhették első jelentős győzelmüket. Bár Zágonyit pusztán felderítőként küldték ki lovasaival Springfield irányába, ő, ha már ott volt, mindjárt el is foglalta, felszabadította a várost és vele egész Missouri államot. Az eseményt, a híressé vált springfieldi csatát dicsőséges lapjain tartja számon az USA hadtörténelme. Olyannyira, hogy Zágonyi Károly elsöprő lovasrohamát egy festmény is megörökíti, mely ma a washingtoni Capitoliumban látható.

„Így aztán Zágonyi Károly letette a névjegyét a tengerentúlon éppúgy, mint idehaza, ő volt egyébként a legbefutottabb, legsikeresebb emigráns katonatábornok. Az amerikai polgárháborút követően az USA argentínai nagykövetévé nevezték ki. Később szakított a diplomáciával és egy vasúttársaság alapító tagjaként hallhattunk felőle. Életének ez az utolsó ismert állomása; azt még tudjuk, hogy az ominózus vasúttársaság tönkrement, ám ettől kezdve a család nem kapott hírt Zágonyi Károly felől” – mondta Streit György.

„A borokat nem túl gyakran keresztelik családi felmenők után. Ön miért döntött így? Mi köze a bornak, a katonáskodáshoz?” – tettük fel a kérdést.

„Ahhoz lehet, hogy kevés, de Zágonyinak a helytálláshoz és az egyediséghez már annál több. Számomra ő ettől idol, akinek a nevét büszkén írom a boromra” – adta meg a választ a villányi borász.