Benkő Tibor: „Hazánk csak akkor lesz, ha lesznek, akik megvédik”

A Bács-Kiskun megyei Jánoshalmán folytatódott az a fórumbeszélgetés-sorozat, amelyen a honvédelmi tárcavezető – a helyi érdeklődők mellett – a nyugállományú katonákkal, honvédségi nyugdíjasokkal találkozott és beszélte át a Magyar Honvédséget érintő aktuális kérdéseket.

Az Imre Zoltán Művelődési Otthonban tartott előadásában a honvédelmi miniszter kitért a gyorsan, élesen változó biztonsági környezetre. Kiemelte a közel-keleti és észak-afrikai instabil államok helyzetét, az illegális migrációt és az ezzel összefüggő terrorveszélyt. Ismertette a magyar kormány ezzel kapcsolatos álláspontját, miszerint: ne a problémát engedjük be Magyarországra vagy Nyugat-Európába, hiszen megdőlt az az elképzelés miszerint a társadalom elöregedési problémáit a bevándorlás fogja megoldani.

Figyelmeztetett a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása során felbukkant új kihívásként jelentkező hibrid hadviselésre, amelynek segítségével nagyobb katonai erők bevetése nélkül is birtokba lehet venni jelentős földterületeket, országrészeket, romba lehet dönteni a gazdaság vagy akár az egészségügy működését. A kibertérben jelentkező fenyegetések elhárításához naprakész, magas színvonalú oktatásra van szükség, ezért hozták létre a Magyar Honvédség Kiber Képzési Központját, Szentendrén.

Benkő Tibor aláhúzta: a NATO jelenleg két fenyegetettségi irányt nevez meg Európa vonatkozásában, amelyek metszéspontja éppen Közép Európában van. Az egyik a keleti, az orosz fenyegetettség, a másik pedig a déli, ami a Nyugat-Balkánon keresztül éri el Európát. Hozzátette azt is, Magyarország számára a legnagyobb kihívás a Nyugat-Balkán békéje, ahol napjainkban is több ezer katona biztosítja a viszonylagos békét. „Ez a kettős fenyegetettség nagyon nagy kihívás, és ezért kell az a nagy ütemű Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, amit elkezdtünk.”

Az orosz-ukrán háború kapcsán Benkő Tibor elmondta: Oroszország a NATO legnagyobb kihívása. „Magyarország a háború mielőbbi befejezésében érdekelt, nem kell provokálni egyik felet sem, a bajbajutottakon pedig segíteni kell” – szögezte le a tárcavezető.

A Magyar Honvédség megújítását célzó Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kapcsán Benkő Tibor rámutatott: a biztonsági környezet folyamatos változása, az újabb és újabb kihívások, kockázatok, fenyegetések megjelenése miatt döntött a magyar kormány a haderő újjáépítéséről. Ennek köszönhetően egy modern, erős, ütőképes, a térségben meghatározó erővel bíró Magyar Honvédség jön létre.

A tárcavezető emlékeztetett a honvédelem elmúlt harminc évének alakulására, a leépítésekre, amelynek köszönhetően az 1989-ben 155 ezer fős hadsereg 2007-re éppen csak elérte a 23 ezres létszámot. Az európai uniós jogok bevezetése pedig azt eredményezte, hogy nem lehetett nyilvántartást vezetni a magyar férfiakról, amely a hadkiegészítés rendszerét is negatívan érintette. Emellett csökkent a katonai szervezetek, a laktanyák, valamint a harcjárművek száma is.

Benkő Tibor az 1999-es NATO csatlakozás kapcsán elmondta: a washingtoni szerződés 5-ös cikkelye – amely a kölcsönös segítségnyújtásról szól – azt a hibás gondolatot szülte, hogy a „NATO majd megvéd minket,” pedig a szerződés 3-as cikke azt is kimondja, hogy minden ország köteles olyan képességeket építeni, amivel beléphetünk és tagjai lehetünk a szövetségnek, amivel saját magunkat meg tudjuk védeni.

„A 2016-ban indított Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program példátlan az európai haderőfejlesztés tekintetében” – szögezte le a tárcavezető, majd hangsúlyozta: Magyarországnak szüksége van egy kiválóan felkészített, lojális, hazájuk iránt elkötelezett, korszerű technikai eszközökkel ellátott katonákból álló haderőre. Benkő Tibor külön-külön ismertette a program két pillérét. Az első, honvédelmi rész középpontjában az ember, a katona áll, akinek kiszámítható életpályát kell biztosítani. Ennek kulcseleme az a stabil életpályamodell, amely magába foglalja az illetményrendszer folyamatos bővítését, a lakhatási támogatást – amelyet a legénységi állományra is kiterjesztettek –, az előmeneteli-, az egészségkárosodási ellátási rendszert, valamint az életpálya egészét átölelő struktúrát. Ez utóbbi biztosítja, hogy a katonai hivatás a pályára irányításon és az aktív szolgálaton, illetve a senior éveken túl a nyugállományban töltött esztendőkben is tartson.

Az önkéntes tartalékos szolgálat kapcsán Benkő Tibor kijelentette: a rendszert az elmúlt években a nulláról kellett felépíteni, mivel 2010-ben mindössze 17 tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek. „Ez a szám mára közel a 11 500 fős és egyre több fiatalt tudunk megszólítani” – mondta a honvédelmi miniszter, aki beszámolt arról: van olyan egyetem, amely önkéntes tartalékos századot állított fel.

A honvédelmi miniszter összegezte: 2010-hez képest 13 ezerrel több katona áll az ország szolgálatában, ami hatalmas előrelépés. „Van kire építeni, van kivel számolni” – hangsúlyozta, kiemelve azt is: katonáinkra bármikor, bárhol lehet számítani, hiszen ott vannak a déli és keleti határ mentén, a járvány időszakában pedig országszerte segítették a kórházi dolgozók munkáját, valamint jelen vannak a külföldi missziókban is. „Ezek az üzenetek azok, amelyek miatt kijelenthetem, hogy jó úton haladunk.”

A tárcavezető kiemelten fontosnak nevezte a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelésének kérdését. „A pályára készülő fiatalokat inspirálni kell, hogy vállalják a szolgálatot” – mondta a tárcavezető, aki beszélt a Honvéd Kadét Program rendszeréről és az általános honvédelmi nevelésről is, amelynek részei a Honvédelmi Sportszövetség, a honvédelmi tematikus versenyek, a laktanyai nyíltnapok, valamint az egyre népszerűbb honvédelmi táborok. A Honvéd Kadét Programmal kapcsolatban beszámolt arról: már 100 intézmény csatlakozott hozzá és további 19 egyetemmel van megállapodás. Megjegyezte azt is, jelenleg két katonai középiskola és kollégium, illetve egy katonai kollégium működik, de 2030-ig nyolc-tíz honvéd középiskola és kollégium létrehozása a cél, a kadétok számát is szeretnék 2026-ra 8-10 ezerre növelni.

Ezt követően ismertette azokat a haditechnikai beszerzéseket is, amelyeket a honvédelmi tárca 2019-ben indított el és jelenleg is folyamatban vannak. „A kitűzött célok egyharmadánál tartunk, van előrelátás és koncepció, amit a kormány által biztosított költségvetésből fogunk megvalósítani” – húzta alá.

A miniszteri előadást megelőző beszédében a programon résztvevő Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselője elmondta: a nemrég kitört ukrán-orosz háború adja a rendezvény egyik aktualitását, a másik pedig az az országvédelmi program, amelyet hazánk kormánya hirdetett meg évekkel ezelőtt. „Egy olyan pályán mozog most már a Magyar Honvédség, ami reményt adhat a nehéz időszakokban” – hangsúlyozta a képviselő.