Bush igazoltnak látja az iraki háborút

Bush védte az iraki inváziót, meggyőződése, hogy a világ nem kockáztathatta volna meg Szaddám Huszein hatalmon maradását. Az elnök – aki január 20-án adja át a hatalmat utódának, Barack Obamának – úgy értékelte, hogy a különböző államok által szponzorált terrorizmus továbbra is bizonytalansági tényező a Közel-Keleten. Szerinte a térség népei még mindig elnyomás alatt élnek, és a politikai-gazdasági reformok esetlegesek. Kiemelte, hogy az Irán által folytatott urándúsítási folyamat továbbra is fenyegetést jelent a békére.

A Brookings Intézet konferenciáján elhangzó pénteki beszéde szerint igaz ugyan, hogy Huszeint nem lehetett a 2001. szeptember 11-i terrormerényletekhez kötni, az elmozdításáról hozott döntés azonban nem szemlélhető önmagában. Az elnök véleménye szerint Amerikának döntenie kellett, hogy türelmes legyen-e egy esküdt ellenségével szemben, aki a terrorizmust támogatta és az akkori hírszerzési jelentések szerint tömegpusztító fegyverek birtokában volt (később kiderült, hogy ezek a jelentések hamisnak bizonyultak).

Bush azzal az érvvel is védelmébe vette az iraki inváziót, hogy szerinte a katonai akcióval sikerült rábírni Iránt 2003-ban atomfegyverkezési programjának leállítására.

Arról is beszélt, hogy Szaddám Huszein eltávolítása után Amerika nem a könnyebb utat választotta, nem egy másik, baráti diktátort emelt hatalomra Bagdadban, hanem nagy áldozatokat vállalva kiállt az iraki nép és a bimbózó demokrácia mellett. Bush ugyanakkor elismerte, hogy Közel-Kelet-politikája nem volt mindig népszerű, és kormánya néha nem tudta elérni a kitűzött célokat.

Az izraeli-palesztin viszályt a térség legnyugtalanítóbb problémájának nevezte. Kiemelte, ő volt az első amerikai elnök, aki kiállt az önálló palesztin állam megteremtése mellett. Véleménye szerint a felek előbbre jutottak a kétállami megoldás felé vezető úton.