Csád biztonsága Magyarország és Európa érdeke is

Az Országgyűlés november 6-án hagyta jóvá, hogy 2024-ben önálló magyar katonai misszió induljon Csádba. A miniszterek budapesti találkozójukon részletes megbeszélést folytattak az afrikai országban zajló önálló magyar szerepvállalásról, majd a két állam közötti katonai együttműködésről megállapodást is aláírtak.

Az eseményt követő sajtótájékoztatón Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: a veszélyek korát éljük, két kiemelten súlyos konfliktus is zajlik a környezetünkben, és ettől nem függetlenül olyan méretű és szervezettségű migránstömeg zúdul Európára, amely az európai országok és Magyarország cselekvését igényli.

A miniszter hozzátette: ami a Száhel-régióban történik, megjelenik Magyarország határain is, ezért van szükség arra, hogy Magyarország aktív szerepet vállaljon Csád stabiliásának megőrzésében. A kormány komplex támogatási csomagot nyújt Csádnak, amelynek részeként katonai missziót is küld az afrikai országba. E fellépés illeszkedik azon kormányzati törekvések körébe, miszerint a biztonsági és migrációs problémákat azok keletkezési helyén, a forrásországokban szükséges kezelni, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a Magyar Honvédség számos külföldi misszióban vett már részt, most először azonban önállóan, a csádi haderővel együttműködve hajt majd végre ilyen jellegű támogató feladatot. Jelezte: a misszió katonai tervezése már megtörtént, kezdetben a különleges műveleti dandárra fognak támaszkodni, majd más csapattesteket is bevonnak a műveletbe. A magyar katonák részvétele önkéntes lesz.

„A katonai misszió előkészítése céljából már jártunk kint Csádban. A vezérkari főnök is személyesen szemrevételezte a körülményeket, illetve a következő hetekben egy további előkészítő küldöttség fog Csádba látogatni” – tájékoztatott a miniszter, a haditechnikai eszközökkel kapcsolatban megemlítve, hogy a Magyar Honvédség helikoptereket is használni fog az afrikai országban.

A kétharmados parlamenti jóváhagyásnak megfelelően a Magyar Honvédség egy, legfeljebb 200, váltási időszakban 400 fős, a szükséges haditechnikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingense a Csádi Köztársaság területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatokat lát majd el, az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásával, támogatva a terrorizmus elleni küzdelmet. A magyar katonák 2025. december 31-ig állomásoznak Csádban és vesznek részt az említett tevékenységek mellett, szükség esetén – a szövetséges nemzetközi erőkkel való együttműködésben – katonai feladatok ellátásában is.

Dago Yacoub, a Csádi Köztársaság nemzetvédelmi minisztere kiemelte: országának nagyon sok kihívással kell megküzdenie, és ehhez szüksége van az Európai Unió, Magyarország és Afrika segítségére is. Véleménye szerint Csád és Magyarország együttműködése kulcsfontosságú a béke megteremtésében.

Hazánk 2024 második felében tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelezte, hogy Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként kiemelt figyelmet fordít majd a Száhel-övezetben történő európai uniós szerepvállalásra.

A Csádi Köztársaság közel 1,3 millió négyzetkilométeres területével összeköti Észak- és Közép-Afrikát, a világ 20. legnagyobb országa, 18 milliónyi lakossal. A lakosság egynegyedét adó sara etnikum mellett sok más, közel azonos lélekszámú nemzetiségi csoport él az eltérő éghajlatú afrikai államban, melynek északi része a Szahara sivataghoz tartozik, középső a Száhel övhöz (Száhel-övezethez), míg a déli a Szudáni szavanna tájegységéhez. Magyarország nemzetközi szövetségesei közül Csádban pillanatnyilag Franciaország és az Egyesült Államok van jelen katonailag is.