Csapadékosabb telek, szárazabb nyarak várhatók
Szöveg: Szűcs László | 2009. április 7. 17:25Szinte már a legkisebb gyerekek is ismerik a szót, annyira beépült a köztudatba: klímaváltozás. De vajon mit is jelent ez a kifejezés? És valóban annyira komoly a helyzet, ahogy azzal a médiumok riogatnak bennünket? A kérdést a Magyar Honvédségnél szolgáló katona-meteorológusoknak tettük fel.
A Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatán (MH GEOSZ) belül működő meteorológiai osztályokon dolgozó meteorológusoknak nem feladatuk a klímaváltozás kutatása, hiszen elsősorban alkalmazott meteorológiai feladatokat látnak el, vagyis az alakulatok, a katonai szervezetek és a missziók számára szükséges és nélkülözhetetlen meteorológiai előrejelzéseket, jelentéseket készítenek. De természetesen, mint szakemberek ők is tisztában vannak vele, hogy a globális felmelegedés és a klímaváltozás manapság „slágertémának" számít a meteorológusok között is.
Molnár Károly főelőadó, okleveles meteorológus mindehhez hozzátette: a Föld éghajlatának elemzése során megállapítható, hogy a jégkorszakok és a jégmentes időszakok periodikusan váltották egymást, mely változások lassan, évezredek, évmilliók alatt mentek végbe. A főelőadó elmondta: a meteorológiai műszeres megfigyelések kezdete óta egyértelműen látszik a hőmérsékletváltozás trendje, ami jelenleg emelkedő. Egy ilyen mértékű változás természetesen gondolkodásra készteti nemcsak a meteorológusokat, vagy a klímakutatókat, hanem az átlagembereket is.
– Hogy mi lehet a változás oka? Bizonyos, hogy közrejátszik benne az emberi tényező, hiszen az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével bolygónk légkörének hőmegtartó képessége megváltozik. Tudományosan bebizonyított, mérésekkel igazolt tény, hogy ezeknek a gázoknak a koncentrációja az elmúlt 150-200 évben, vagyis gyakorlatilag az ipari forradalom kezdete óta, jelentősen megnövekedett. Ma már egyharmaddal több szén-dioxid – vagyis az emberi tevékenység eredményeképpen legnagyobb mennyiségben a légkörbe juttatott üvegházhatású gáz – van a levegőben, mint az ezt megelőző évezredekben bármikor – mondta Molnár Károly.
Kovács László alezredes hozzátette: a folyamatosan fejlesztés alatt álló klímamodellek sugallta jövőképek alapján elmondható, hogy meg kell állítani az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését, sőt ha lehetséges nagy arányban csökkenteni kell az emissziót. Ellenkező esetben súlyos következményekkel kell szembenéznünk. Ilyen lehet a drasztikus mértékű hőmérséklet emelkedés, illetve az ennek következtében fellépő tengerszint növekedés. Persze ezek a változások sem két-három éven belül jelentkeznek, hanem néhány évtized, illetve több évszázad múlva.
Kovács László alezredestől megtudtuk azt is, hogy az extrém időjárási jelenségek intenzitása és gyakorisága is kapcsolatban van az éghajlatváltozással. Az azonban tény, hogy extrém jelenségek a múltban is ugyanúgy előfordultak, mint a jelenben, csak a kommunikációs eszközök hiánya és fejletlensége miatt nem kaphattak ekkora hírverést. Napjainkban a televízió és az internet térnyerésével egyre gyakrabban kap tájékoztatást az ember extrém meteorológiai jelenségekről, például felhőszakadásokról, jégverésekről, szélviharokról, vagy éppen tornádókról, ezekért azonban nem kizárólag az éghajlatváltozás tehető felelőssé. Például hazánkban a mai napig nem létezik megbízható tornádó statisztika.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) meteorológiai tanszékén végzett kutatásokból kiderül – tudtuk meg
Molnár Károly mindehhez hozzátette: az ma már kétségtelen tény, hogy növekszik a Föld légkörének hőmérséklete. Meteorológiai adatok bizonyítják, hogy az elmúlt száz éven belül is több hidegebb-melegebb periódus váltogatta egymást. Egy jelentősebb felmelegedési időszak ért véget a ’30-as évek végén, a ’40-es évek elején, melyet egy lehűlési periódus követett, egészen a ’70-es évekig, akkor kezdődött újra a melegedés. Ám paleoklimatológiai információkkal alátámaszthatóan legalább 1300 évre visszamenőleg nem volt példa az elmúlt évtizedekben tapasztalt gyorsaságú hőmérsékletemelkedésre. A klímakutatók szerint ezek a változások már nem magyarázhatók kizárólag természetes folyamatokkal, így vitathatatlan az antropogén, vagyis az emberi hatás szerepe.
A beszélgetéshez hozzászólva Lévay Gábor, az MH GEOSZ katonaföldrajzi főelőadója elmondta: A tudósok azért is aggódnak, hogy ez a felmelegedés túl gyors ütemű, így a növényeknek nem áll rendelkezésre elég idő a számukra megfelelő körülményeket biztosító térségekbe áttelepülni. Pesszimista becslések szerint a Föld negyvenezer növényfaja közül minden negyediket a kipusztulás fenyegeti.
