Csapatmunka – két hajtóműre

A szerteágazó szálak a budapesti Lehel úton futnak össze, egészen pontosan a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHP) Haderőtervezési Csoportfőnökség Légierő Hadfelszerelési Rendszerek Fejlesztési Főnökség főnöke, Nagy László ezredes és kollégáinak számítógépein. Nem csak a szervezet neve elrettentően hosszú, de a feladatlistájuk is: hozzájuk tartozik a légierő minden merev- és forgószárnyas légijárművének beszerzése, fejlesztése, programmenedzselése – azaz a teljes képességcsomag gondozása. Csak címszavakban: JAS-39EBS HU modernizáció, a szolnoki H145M és H225M beszerzés és természetesen interjúnk tárgya, az Embraer KC-390 többfeladatú, sugárhajtású közepes szállítógép „hazahozatala” is.

Szállítócsalád

Ki kell emelni, hogy a 2018-ban beszerzett két Airbus A319-es szállítórepülőgép és a Falcon többcélú gép is a főnökséghez „tartozik” – itt is egy komoly képességfejlesztés előkészítése zajlik. A három sugárhajtású repülőgép a védett, rejtjelzett navigációra és kommunikációra alkalmas berendezések mellett 2022-2024 között a piac egyik legmodernebb aktív elektronikai önvédelmi rendszerét kapja majd meg. Az izraeli BIRD AeroSystems által szállított komplex megoldás a radar- illetve lézeres besugárzás mellett észleli majd a gépek ellen indított rakétákat is, s a megszokott zavarótöltetek kilövése és az elektronikai zavarás mellett, az A319 esetében alkalmas lesz a közeledő, infravörös irányítású légvédelmi rakéták keresőfejének lézersugaras megrongálására, semlegesítésére is.

A rendszerben gondolkodás példája, hogy ugyanezt a rendszert kapják majd meg a magyar KC-390-esek is, a magyar szállítórepülőgép-flotta minden tagját modern, elektronikai önvédelmi rendszerekkel és rakétaelhárító eszközökkel szerelik fel, valamint a navigációs és a kommunikációs berendezések tekintetében is érvényesül az egységes termékcsalád elv, így egyszerűbbé válik a karbantartás, a logisztika és a kiképzés is. Így a már korábban beszerzett szállítógépeket sokkal komolyabb önvédelemmel és rejtjelzett kommunikációs képességgel lehet olyan missziós feladatokra is bevetni, mint amilyen az augusztusi kabuli kimenekítési művelet volt – mondta az ezredes.

A KC-390-es program még jóval a sokak által kedvelt An-26-osok hadrendből kivonása előtt indult el. Kicsit leegyszerűsítve a dolgot: meg kellett kérdezni a szakmát, hogy „hölgyeim és uraim, a magyar emberek biztonsága, a NATO kötelezettségvállalások érdekében milyen haditechnikai eszközök beszerzésére van szükség?”. A szakemberek válaszai pedig egyfajta hadműveleti követelmények gyűjteményeként jelentek meg, ami alapként szolgált ahhoz a döntéshez, hogy milyen képességekkel bíró légijárművet szerezzünk be. Repülési sebesség és magasság, gazdaságos üzemeltethetőség, rövid idejű átkonfigurálás, poros, köves leszállópályán való alkalmazhatóság, rövid fel- és leszállás, megfelelő teherbíró kapacitás, rövid időn belüli személy- és teher kijuttatás, valamint a XXI. századi technológia alkalmazása: többek között ezek voltak azok a paraméterek, melyeket a szóba jöhető gyártók termékeinek piackutatásánál vizsgáltak a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szakértői csapatának tagjai. Az ő feladatuk volt, hogy a hadműveleti követelmények alapján az akkor a piacon elérhető, ebbe a kategóriába sorolható légijárműveknek egyfajta összehasonlítását végezzék el.

Munkájuk és a szubjektív elemeket is kiszűrő matematikai modellek alkalmazásának eredményeként – és rengeteg számítás, összehasonlítás következményeként egy szűkítést, majd a három, számunkra legjobbnak ítélt típus értékelését követően „az jött ki”, hogy magasan a KC-390-es a Magyar Honvédség számára a leginkább megfelelő szállítórepülőgép. Véleményünk szerint nagyon jó szakmai javaslatot tett a munkacsoport, és ennek eredményeként a végeredményt a kormány és a Magyar Honvédség Parancsnoksága vezetői is maximálisan támogatták – s ennek eredményeként születhetett meg a szerződés. A KC-390 repülőgép képességeit nem csak a hazai szakemberek, hanem a nagyközönség is megismerhette a legutóbbi Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatón.

A kapcsolat fontossága

Bár a COVID-19 pandémia megnehezíti a személyes kapcsolattartást, egy ilyen nagyságú projektnél a rengeteg elektronikus levelezés és videokonferencia mellett fontos a személyes találkozás is. A legutóbbi programáttekintő ülésen megtekinthették az első, már épülő magyar gépet, s a H145M, illetve a H225M programban megteremtett hagyományoknak megfelelően a gyártósoron készülő szárnyszerkezet jobb oldali szárnybelépőjének belső borítását alá is írhatták. Az út lényege azonban a szakmai kérdések megtárgyalása, kétoldalú egyeztetése volt, emellett meggyőződhettünk arról, hogy a feltételek és a körülmények adottak ahhoz, hogy az elvárt minőségű légijármű-gyártásról beszéljünk - emelte ki Nagy ezredes.

A szerződés és a hozzá kapcsolódó dokumentumok aláírásával azonban csak a munka egyik része zárult le. „A kontraktusok előkészítésen túl az egyik legnagyobb feladatunk a megkötött szerződések nyomon követése, egyeztetése, hogy »a papírtól eljussunk a vasig«, azaz olyan légijárműveket építsenek meg és utána vegyünk át, amelyek a mi követelményeinknek maradéktalanul megfelelnek. A külső-belső festés színétől a fedélzeti rendszerek, berendezések konfigurációján át például a hajózók feladatainak ellátását maximálisan szolgáló eszközökig kell figyelni mindenre. Gondoljunk csak bele: a KC-390-esek pilótái, köszönhetően a gép légiutántölthetőségének, akár 10-12 órát is a levegőben fognak majd tölteni – és ilyenkor a pilóták elhelyezése, az ergonómia létfontosságú kérdéssé lép elő” – mondta az ezredes.

Képességben is erős

A KC-390-es nem csak teherbírásában, hatótávolságában vagy utazósebességében fogja alaposan felülmúlni az An-26-ost. Kezdjük a szállítóképességgel: a gép nem csupán jelentős mennyiségű, akár 26 tonnányi terhet képes elszállítani, de személyszállítás esetén sincs ok szégyenkezésre. A kétoldalt elhelyezett üléssor használatával - teherszállítás mellett - 36 fő szállítása biztosított, de a középen elhelyezhető ülésekkel együtt ez 80 főre emelhető. A felszerelt lövészkatonák, ejtőernyősök, különleges műveleti operátorok esetén – a felszerelés jelentette súlytöbblet miatt – ez a szám 64 főre csökken. Szintén fontos volt, hogy a gép rendelkezzen légi teherdobási képességgel, akár éjjel, rossz látási viszonyok között. Ezt eddig csak a pápai Nehéz Légiszállító Ezred C-17-eseivel tudtuk gyakorolni - emelte ki Nagy László.

A gépek emellett a legmagasabb szintű egészségügyi ellátásra is alkalmas, palettákra szerelt, mobil intenzív ágyakkal is repülhet. Egyszerre legfeljebb négy ágy lesz majd használható egy gépen, így szükség esetén nagyobb távolságból, missziós területről is nagyon gyorsan haza tudjuk szállítani a bajba került katonáinkat. Ha esetleg tömeges egészségügyi kiürítésre lesz szükség, akkor a gép rakterében 74 hordágy elhelyezésére van meg a lehetőség.

Az ejtőernyősökre érdemes visszakanyarodni egy pillanatra: a KC-390-esből az „ejeképesség” megtartása, fejlesztése érdekében az oldalajtókon és a rámpán keresztül is lehet majd bekötött ejtőernyős ugrásokat végrehajtani, kis és nagy magasságban egyaránt. Emellett a Különleges Rendeltetésű Dandár specialistái is elvégezhetik majd a nagy magasságú, már fedélzeti oxigénellátást is igénylő ugrásaikat, ehhez azonban a gép rakterében ki kellett alakítani a megfelelő oxigénrendszert.

Végül a kecskeméti Gripen-hajózók kiképzését – ezáltal egy újabb képesség elérését - segíti majd a légiutántöltési képesség: ehhez egy-egy Cobham 912E hajlékonycsöves konténer helyezhető el majd a gép szárnyai alatt. Hozzá kell tenni, hogy maguk a KC-390-esek is képesek lesznek ilyen módszerrel kerozint átvenni repülés közben, ezzel is bővítve hatótávolságukat és a repülhető időt.

S hogy mi okozta az eddigi legnagyobb fejfájást? Nagy László ezredes nem sokat gondolkodott: a már említett mobil intenzív ellátásra alkalmas ágyak fedélzetre történő integrációja. Ezeket egy palettákra szerelt, könnyen mozgatható és a gépre rögzíthető egységként kell elképzelni. Igen ám, de nem csak a paletta pontos kialakítását kellett a magyar félnek megterveznie (hiszen a nagy méretű „alaplapok” elhelyezése adott a géptörzsben, így a szükséges elektromos, oxigén- és egyéb csatlakozásokat ennek megfelelően kell már az építés során a gépen elhelyezni), hanem a brazil Embraer a különböző üzemmódban a KC-390-esben működő intenzív ágy elektromágneses sugárzásának mérési jegyzőkönyveit kérte. A jogos kérést (hiszen a repülőgép fedélzeti rendszereit zavarhatja az „elektroszmog”) nehéz lett volna teljesíteni, hiszen ilyen mérések elvégzésére jelenleg nincs lehetőség Magyarországon. A csapat azonban nem ismeri a lehetetlent: ennek megfelelően - egy soron kívüli beszerzésnek köszönhetően - várhatóan 2022-ben az Embraer gyárába érkezik majd a teszteléshez szükséges, nagy értékű magyar „mini intenzív” egység, s így a brazil partner minden szükséges mérést el tud majd végezni.

A legutóbbi áttekintő ülésen a gyártó bejelentette a szerződésben foglalt képességeket biztosító légijárművek tervezésének befejezését. A gyártás folyamatos nyomon követése mellett már megkezdődtek a hajózó- és repülőműszaki állomány típus átképzésére vonatkozó tervek, tematikák egyeztetése, valamint a repülőgépek folyamatos magasszintű rendelkezésre állását biztosító integrált logisztikai támogatás pontosítása.

Infografika: Pogácsás Dóra