Díszdoktorokat avattak az NKE Szenátus ünnepi ülésén

Az ünnepséget megnyitó Deli Gergely rektor kiemelte, hogy a latin causa szó egyszerre jelent alapot és célt. Az egyetem két új díszdoktorának természetesen már megvan minden alapja arra, hogy átvegye a megtisztelő címet. Ám a latin szó cél jelentése arra is utal, hogy a történet nem itt ér véget, éppen ellenkezőleg: egy gyümölcsöző és eredményes együttműködés kezdetét is jelenti.

Az eseményen Pohl Árpád dandártábornok, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánjának javaslatára az NKE Szenátusa tiszteletbeli doktori címet adományozott Harald Pöcher nyugállományú vezérőrnagy részére. Az elismerésben részesült kutatót Padányi József vezérőrnagy, az NKE HHK Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője mutatta be. Elmondta: a vezérőrnagy több mint tíz esztendeje kapcsolódott be a ludovikás kutatásokba, több mint kétszáz tudományos munkával büszkélkedhet, és számos kötetét fordították le világszerte, így ezek egy része magyarul is elérhető.

„Erős szövetséget érzek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. Egy osztrák tiszt a múltban minden bizonnyal beszélt volna az önök nyelvén is” – kezdte előadását Harald Pöcher. Majd röviden bemutatta saját munkásságát, amelynek három sarokpontját emelte ki: a honvédelem gazdasági kérdéseit, a magyar, valamint a japán hadtörténetet. Hogy miért éppen Japán? A kutató elmondta, az ok egyszerű: megismert egy japán hölgyet, aki a felesége lett, és két gyerekkel ajándékozta meg. A magyarság iránti érdeklődése miatt pedig otthon is használ néhány kedvesen hangzó magyar szót, mint például a „csetepaté”. Érdekességként említette, hogy a japán és a magyar grammatika sok ponton egyezik, amit nehéz a mesterséges intelligenciával lefordítani.

Bíró Tibor, az NKE Víztudományi Kar dékánjának javaslatára ugyancsak tiszteletbeli doktori címet adományozott az Egyetem Szenátusa Jerome Delli Priscoli részére. A kutatót Szöllősi-Nagy András, az NKE Víztudományi Kar Víz- és Környezetpolitikai Tanszékének oktatója mutatta be az ünnepségen résztvevőknek. Mint elmondta, Priscoli kiemelkedő személyiségnek számít a víztudományokkal foglalkozók között. A kutató diplomata tanulmányai után a vízügyi konfliktuskezelés mély vizébe ugrott. E kérdésekben ma már az ENSZ és a Világbank tanácsadója. Szaktudása mellett így diplomata képességei is segítenek átevezni a néha zavaros nemzetközi vizeken.

Jerome Delli Priscoli székfoglaló előadásában elmondta: immár negyvenöt éve követi a vízzel kapcsolatos kutatások szépségeit, amelynek kezdetei egészen az antik világba vezetnek vissza. Rámutatott, hogy földünkön közkincsnek kellene lennie a víznek, hiszen a vízhez való hozzáférés joga az emberi méltóság része. A világ több helye gazdag vízben, számos ember azonban olyan helyen él, ahol évente alig néhány hétig van csak természetes víz. Sok érintett nemzetnek még alkotmánya sincs, ahol érdemben foglalkozhatnának a vízhez való hozzáférés jogával. A vízgazdálkodás eredményeit napjainkban komolyan fenyegeti a klímaváltozás is. Ennek hatásai már jól ismertek a kutatók számára, még nem sikerült azonban a döntéshozók figyelmét kellően felhívni e kérdésre. Éppen ezért kiemelte a minél élénkebb nemzetközi párbeszéd kialakításának fontosságát a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdésekben.