Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Egy lábadozó ország

Szöveg: honvedelem.hu |  2007. november 5. 14:36

Egy ország Európa közepén, mely másfél évtizede a pokol legmélyebb bugyraiba süllyedt. Bosznia-Hercegovina a mai napig nem heverte ki a háború sokkját. Helyszíni riport.

Bosznia-Hercegovinában a polgárháború lezárulása után mintegy hetvenezer NATO-katona vigyázott a békére. Számuk egyre csökkent, de még akkor is mintegy tízezren voltak, amikor 2004 decemberében befejeződött megbízatásuk. Akkor az Európai Unió 6500 katonája vette át a feladatot.

A váltást követő időszak biztonsági kockázatainak alacsonyan tartása érdekében a szövetség Szarajevóban felállított egy NATO- parancsnokságot (150-200 fő), amelyet egy amerikai tábornok vezet. A NATO szarajevói parancsnoksága végzi Bosznia-Hercegovina hadseregreformjának szakmai felügyeletét és tanácsadását, felelős a háborús bűnösök elfogásáért, és a terrorelhárításért.

Biztonsági kockázatok

Bosznia-Hercegovinában a stabilitás még nem önfenntartó. Továbbra is számolni kell a társadalom széles rétegeiben jelen lévő nemzetiségi és vallási ellentétekkel, valamint a biztonsági helyzetet veszélyeztető más kockázati tényezőkkel (gyenge állam, szervezett bűnözés és korrupció, terrorizmus stb.).
A 2006. október l-jén megtartott választások óta a megkezdett reformok ugyan folyamatban vannak, de az eredmények csak nagyon lassan, kizárólag a nemzetközi közösség folyamatos nyomása miatt, messze az elvárások alatt születnek meg. A parlamentbe jutott pártok képviselői 2007. január 3-án a szerb Nikola Spiricet kérték fel Bosznia-Hercegovina kormányának megalakítására, aki reformok felgyorsítására tett ígéretet. A lelassult rendőrségi reform miatt a rendőrség nem képes a szervezett bűnözői és csempészcsoportok igen aktív tevékenységének megakadályozására.

A haderőreform keretében megszűntették az entitások fegyveres erőit, az új egyesített haderő létrehozása folyamatban van, azonban Bosznia-Hercegovina elnöksége által jóváhagyott haderőreform végrehajtását nagymértékben lelassítja a pénzhiány. Az országon belüli reguláris fegyveres erők összecsapásának esélye minimálisra csökkent.
Azonban biztonsági kockázatot jelent, hogy az országban továbbra is jelen vannak a szélsőséges vallási (elsősorban muzulmán) és nacionalista (szerb) mozgalmak, illetve szervezetek. Az EUFOR által végrehajtott fegyverbegyűjtő akciók az mutatják, hogy a lakosság még mindig nagy számban (15 százalék) birtokol illegálisan fegyvereket, amelyek közel 5 százalékát a haderő különböző fegyverraktáraiból tulajdonítottak el. A raktárak nem megfelelő őrzés-védelme egyre nagyobb biztonsági kockázatot jelent.
További biztonsági kockázatot jelent az országhatár ellenőrizetlen átjárhatósága, az országban tevékenykedő szervezett bűnözői csoportok tevékenysége. Az átszegdelt, többségében ellenőrizetlen zöldhatáron számos illegális átkelőhely, csempészútvonal működik, amit a szervezett bűnözői csoportok folyamatos ember-, kábítószer- és más csempész tevékenységre használnak.

A műveleti területen tevékenykedő katonákra komoly veszélyt jelentenek a délszláv háborúban telepített aknák is. Az aknamentesítés jó ütemben halad, de az elaknásított területek nagysága még mindig jelentős. A statisztikák szerint minden hónapban legalább egy ember sérül meg aknabalesetben. Eddig több mint 2000 áldozata és sérültje van Bosznia területén a háború óta még fel nem szedett aknáknak.

Megújuló szerepvállalás

Az Integrált Rendőri Egység (Integrated Police Unit, IPU) a NATO SFOR-kötelékében katonai rendőri és rendészeti feladatokat ellátó MSU (Multinational Specialized Unit) jogutódjaként állt fel az EUFOR-ral egy időben. Az IPU-ezred szervezetű rendőri erő közvetlenül az EUFOR-főparancsnokság alárendeltségébe tartozik. Rendvédelmi, illetve korlátozott műveleti feladatait közvetlenül az EUFOR-parancsnokság érdekében hajtja végre, az EUFOR felelősségi területén bárhol alkalmazható. Az IPU úgynevezett hibrid egység, ugyanis több nemzet rendőri, csendőri és katonai erőiből tevődik össze. Olaszország az IPU alapító nemzete carabinierikkel, Magyarország polgári rendőri és 2007 márciusáig katonai erőkkel egyaránt, Törökország, Hollandia csendőri erőkkel, Románia pedig katonai rendőri erőkkel vesz részt az egységben.
Az IPU nem helyettesíti (és nem helyettesítette) a boszniai rendvédelmi szerveket. Támogatja azokat, illetve szükség esetén megerősíti. Csak abban az esetben vesz át konkrét (rendvédelmi-nyomozóhatósági) feladatot a helyi hatóságoktól, ha erre az ENSZ Főmegbízotti Hivatala felkéri, illetve, ha az EUFOR parancsnoka a daytoni békeegyezményt veszélyeztető tevékenységet észlel (például: terrorizmus, súlyos állami korrupció, kiemelten veszélyes szervezett bűnözés, nacionalista alapú zavargás, háborús bűnösök felkutatása, egyéb államellenes tevékenység).

Az egység feladata a bűnügyi operatív tevékenység. Ez zömében a terrorizmus, a korrupció és a szervezett bűnözés körét öleli fel. Az így keletkező információk értékelését és elemzését követően, parancsnoki döntés függvényében, az elkészített információs csomagot a nemzetközi ügyészek és az EUPM (European Union Police Mission) bevonásával átadják a helyi hatóságoknak további feldolgozásra, vagy azok alapján a parancsnok önálló (EUFOR–IPU) akció végrehajtását rendeli el.
Mivel az IPU volt az egyetlen csapaterő Szarajevóban, és ezen belül csak a magyar század rendelkezett páncélozott szállító harcjárművekkel, ezért adott esetben a rendőri műveletek fegyveres katonai biztosítását csak a magyar katonai rendész század tudta biztosítani.

Az összeállítás folytatását szerdán olvashatják.