Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Egy ugrásnyi történelem

Szöveg: honvedelem.hu |  2010. október 21. 10:30

Az ejtőernyős olyan nyughatatlan valaki, hogy egy-egy különleges ugrásért a világ végére is hajlandó elmenni. Esezünkben ehhez szerencsére elég volt alig 1000 kilométer, de az ugrás aztán tényleg igazán különleges volt. A Hüse Károly emlékversenyen – sok más, külföldi résztvevő mellett – ugrott két német ejtőernyős is.

A magyar „ejések", így Méhész Sándor nyugállományú őrnagy velük beszélgetve értesültek arról, hogy augusztusban különleges ugrásra van lehetőség: a híres Junkers Ju-52/3m fedélzete várja majd az ugrókat. Ráadásul maga a rendezvény is unikum lesz, hiszen az Első Nemzetközi Ejtőernyős Csapatok Találkozójára kerül sor. Az augusztus 27-29. között megrendezett esemény nemes célja az volt, hogy a hidegháború befejezése után két évtizeddel találkozóra hívják a volt katonai tömbök egykori katonai, de még aktív ejtőernyős ugróit.

Az egykori német ejtőernyős csapatok szülővárosa az ugrásoknak helyet adó Stendal: ez az a hely, ahol az első német katonai ejtőernyős tanfolyamot rendezték.
A német meghívást tett követte: Boda János, a Magyar Ejtőernyősök Baráti Szövetségének elnökének közreműködésével hamar meglett a hivatalos kapcsolat is a rendezőkkel. Az augusztus vége így már öt magyar ejtőernyőst talált egy, a németországi ejtőernyőzés bölcsőjének számító Stendal-Borstel felé tartó személygépkocsiban.

A további részletekért olvassa el a Magyar Honvéd október 22-én megjelenő friss számát!