„Egyre-másra újabb fegyveres csoportok tűnnek fel”

Az Európai Unió 2005-ben indította be „EUSEC–RD CONGO" nevű tanácsadói misszióját, amellyel a Kongói Demokratikus Köztársaság stabilitásának megteremtésére törekszik. A misszió célja, hogy a nemzetközi közösség többi tagjával szoros együttműködésben támogassa a kongói vezetést egy olyan hadsereg újraszervezésében és felépítésében, amely garantálja a békét és a zavartalan gazdasági fejlődést. A misszióban szolgáló katonák e cél érdekében közvetlen tanácsadói és szakértői feladatokat látnak el.

A misszió központja a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinshasában van, de 3–5 katonából álló tanácsadói csoportok tevékenykednek a keleti régió tartományaiban is. Az átlagos létszám 50 fő körül mozog, a mandátum azonban lehetővé teszi, hogy egyszerre maximum 60 katona szolgáljon az Európai Unió kongói missziójában.

Az afrikai országban az EU missziójának alapvető feladata a hadsereg reformjának segítése, támogatása, ezen belül a fizetési, ellátási és adminisztrációs rendszer támogatása és folyamatos figyelemmel kísérése ezzel támogatva a biztonsági szektor megerősödését. Ezek a feladatok kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen a hadsereg stabilitásának, a biztonság erősítésének egyik legfontosabb eleme a juttatások rendszeres folyósítása. Az EUSEC a katonai felkészítés-képzés területén és a logisztikai, ellátási rendszer talpra állításán is dolgozik.

A honvedelem.hu-nak már korábban is nyilatkozó Nagy Sándor ezredes, katonai tanácsadó magyarként másodmagával teljesít szolgálatot Kongóban, Dél-Kivuban.
„Legutolsó beszélgetésünk óta sajnos nem történt túl sok pozitív változás a biztonsági helyzet stabilizációjának területén", kezdte beszámolóját a főtiszt. Mint elmondta, a ruandai hutu lázadók ellen indított hadművelet jelenleg is folytatódik, ám annak eredményei nem túl meggyőzőek, legtöbbször ellentmondásosak. Az ezredes kifejtette: előreláthatólag szeptember végén befejezik a hadműveletet, aminek valószínű oka a pénzhiány lehet. Hozzátette: ezen kívül a MONUSCO (július 1-től ez a neve az átalakulását élő ENSZ erőknek) által biztosított logisztikai támogatás is több kritikát kapott, ezért ez is közrejátszhat abban, hogy a hadművelet befejezésének időpontja konkretizálódik.

„Mivel közeledik az elnökválasztás ideje, az elnök igyekszik saját pozícióját stabilizálni. Többek között az ENSZ fegyveres erőinek kivonását és a misszió átalakítását követelte. Ebből a követelésből egy kompromisszum született, mely szerint a Kongóban tartózkodó közel húszezer főből (melyből nagyjából 13.000 fő katona) körül-belül kétezer főt vonnak ki a katona állományból: a folyamat egy szenegáli alegység kivonásával már meg is kezdődött." Az ezredes a csapatok kivonásával kapcsolatosan hozzátette: mindez Kongó felszabadulásának 50 éves évfordulója előtt történt meg, mintegy gesztusként az ENSZ Biztonsági Tanácsa részéről. „A teljes katonai erő kivonása azonban még várat magára, hiszen azt a Tanács delegációja a biztonsági helyzet megfelelő szintű stabilizációjához kötötte. Ennek időpontja tehát egyelőre még kérdéses."

A misszió tevékenységével kapcsolatban a főtiszt hangsúlyozta: hosszú előkészítő munka és többszöri módosítás után született meg a hadsereg átalakítását érintő reform, amelyet az EUSEC vezetője, Michel tábornok, valamint a kongói védelmi miniszter írtak alá. „A misszió kidolgozott egy akciótervet, mely lefedi a reform összes pontját – így többek között azt az adminisztrációs reformtervet is, amelyen én is dolgozom." Nagy Sándor elmondta: minden erőfeszítés ellenére Kongóban a bűnözés nem csökkent, sokkal inkább nőtt. Mint mondta, tesznek ugyan az országban bizonyos ellenlépéseket, de ezek jelentős eredményt eddig még nem hoztak. Mostanra Bukavuban az eddig biztonságosnak tartott kerületek is támadások célpontjává váltak. „Eljutottunk odáig, hogy fegyveresek fényes nappal bankot rabolnak a belváros legforgalmasabb helyén. A legutóbbi eset a butaság iskolapéldája, mert a támadók katonai járművel mentek rabolni, ebből sejteni lehetett, hogy kik lehettek a tettesek", hangsúlyozta az ezredes.

Nagy Sándor a Dél-Kivuban zajló integrációs folyamatot nem értékeli sikeresnek. „Eddig sem számolhattunk be nagy sikerekről. Az integrációs folyamatban résztvevő létszám elenyésző a deklarált létszámokhoz viszonyítva", hangsúlyozta, majd hozzátette, nemrégiben történt egy jelentős esemény is: „Körül-belül száz, az integrációban részt vett harcos hagyta el a kiképző tábort – a csoport tagjai előzőleg a rendőrség állományába szerettek volna bekerülni, ám a rossz bánásmódra és a még rosszabb ellátásra hivatkozva távoztak. Tudni kell, hogy a tartományi rendőrfőnök mindig is ellene volt az integrációs folyamatnak.  Mint mondta, nem akarja felhígítani saját állományát. Sajnos ilyen esetekben fennáll az a veszély, hogy a „csalódott" emberek visszatérnek saját fegyveres csoportjukhoz. Akik pedig egyáltalán nem is vettek részt az integrációs folyamatban, tovább folytatják azt az illegális tevékenységet, ami a biztonságot veszélyezteti. Ezt példázza, hogy egyre-másra újabb fegyveres csoportok tűnnek fel."

Nagy Sándor ezredes elmondta, a misszió a miniszteri rendelet feldolgozása érdekében elindított egy adminisztrációs felkészítést a katonai körzetekben, azok számára, akik adminisztrációs területeken dolgoznak. „A felkészítés során képet adunk arról, hogy hogyan kell feldolgozni azt a direktívát, mely a személyi állomány munkájának kezeléséről szól. Együtt dolgozunk azokkal, akik a körzetparancsnokságokon dolgoznak – közösen keressük fel a csapatokat, hogy felmérjük a nehézségeket, problémákat. Hasznos tanácsokkal folytatjuk a szemináriumon megkezdett felkészítést annak érdekében, hogy ez az állomány egységesen értse a szabályozást és egységesen alkalmazza azokat."

Végül az ezredes hozzátette: a misszió tagjai rendkívül motiváltak, mert nagy pozitívumnak értékelhető, hogy erős a központi akarat a kongói katonai vezetésben a változásokat illetően, és a reform végigvitelében.