Egyszerre a védelem-egészségügy és a civil lakosság szolgálatában

„Ma itt egy olyan projekt megvalósulását ünnepeljük, amely »valódi 21. századi«, innovatív, technikai, technológiai és mobilitási szempontból is: a Magyar Honvédség egy olyan, hazánkban és nemzetközi szinten is egyedülálló, élvonalbeli képességgel gazdagodott, ami egyaránt szolgálja a védelem-egészségügyet és szükség esetén a civil lakosságot” – fogalmazott Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkára az EFOP labordiagnosztikai eszközök és mobillaboratóriumi konténerek beszerzését és telepítését célzó, kétéves projektjének zárórendezvényén az MH Egészségügyi Központban.

Gion Gábor emlékeztetett: az MH Egészségügyi Központ életében januárban gyökeres változás történt, amikor átalakult az országosan nyolc telephellyel rendelkező katona-egészségügyi intézmény. „A központ részeként működő Honvédkórház ellátási feladatainak döntő részét, új egészségügyi szolgáltatóként, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház vette át. Ez a változás egyben jelentette valaminek a megszűnését, ugyanakkor utat nyitott valami újhoz: megkezdődhetett az építkezés az új feladatok kijelölésével, majd folytatódott, folytatódik azok folyamatos megvalósításával” – tette hozzá.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a honvédelmi tárca 2017-ben azzal a célkitűzéssel indította el a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot, hogy a Magyar Honvédség a régió egyik legfejlettebb hadereje legyen, de a reform a katona-egészségügy megerősítését is magába foglalja. „Az eredmények már kézzel foghatóak: folyamatos a képességfejlesztés, amely a technikai és humánerőforrást érinti. Továbbá a NATO megbecsült tagjaként most és a jövőben is arra törekszünk, hogy az egészségügy területén is kiemelkedő legyen a hozzájárulásunk a NATO-képességekhez” – értékelte.

Schmidt Zoltán vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének gazdálkodási helyettese ünnepi beszédében „kiemelten jelentős egészségügyi fejlesztési projektnek” nevezte a most lezáruló 2,5 milliárd forintos európai uniós, labordiagnosztikai eszközök és mobil-laboratóriumi konténerek beszerzését-telepítését célzó beruházást. Mint elmondta, több, mint két évvel ezelőtt az MH Egészségügyi Központ – sokrétű feladatrendszerének köszönhetően – az EFOP keretében egy olyan pályázat benyújtására és megvalósítására kapott lehetőséget, amely a hazai lakosság egészségügyi biztonságának ügyét szolgálja, miközben tényleges képességfejlesztést eredményez a Magyar Honvédség katasztrófa-, járványvédelmi és védelemegészségügyi szakterületén.

„Büszkék lehetünk arra, hogy az MH Egészségügyi Központban egy olyan, a fejlődésre és a folyamatos megújulásra nyitott szakmai műhely alakult ki, amely a civil és a katonai egészségügyi ellátás komplex fejlesztését tűzte ki célul. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen nagyszabású fejlesztés révbe érjen, számos kormányzati szervezet, hivatal és szakmai grémium célorientált és eredménycentrikus együttműködésére volt szükség” – értékelte a projektet, megköszönve a projekt megvalósításában résztvevő összes szervezet és szakember lelkiismeretes és odaadó munkáját. Schmidt vezérőrnagy tájékoztatása szerint a beszerzett labordiagnosztikai eszközök egy részét az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház központi laboratóriuma, a többit pedig az MH Egészségügyi Központ Járványvédelmi és Tudományos Kutatóintézet használja.

Az ünnepi beszédeket követően a HM Zrínyi Geoinformációs és Toborzástámogató Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársai által a fejlesztésekről készített kisfilmet tekintették meg a jelenlévők. A program folytatásaként dr. Fejes Zsolt Dezső PhD orvos ezredes, a Magyar Honvédség egészségügyi főnöke, a projekttámogató szervezet vezetője ünnepélyesen átnyújtotta a mobil konténerlaborok kulcsait Nagy Ágnes alezredesnek, az MH Egészségügyi Központ Járványvédelmi és Tudományos Kutató Intézet megbízott intézetvezetőjének.

„A projekt célja a rugalmas egészségügyi reagálóképesség fejlesztése, amelyet alapvetően két tényező biztosít. Ezek közül az egyiket a stacioner laborokba vásárolt eszközök jelentik, amelyek a laborok diagnosztikai kapacitását, illetve diagnosztikai palettáját jelentősen kibővítik” – tájékoztatott Nagy alezredes, aki arról is beszélt, hogy a megnövelt diagnosztikai kapacitások arra szolgálnak, hogy a fertőző kórokozók kimutatása mellett a szövődmények vizsgálatához szükséges diagnosztikai háttér is teljesebb legyen. „A rugalmasság másik képességét a két konténer adja, amelyek tulajdonképpen kihelyezett laboratóriumi modellként funkcionálnak. Az egyik egy klinikai laborkonténer, ahol általános klinikai-, kémiai-, hematológiai-, és vércsoportmeghatározási vizsgálatok tudnak történni, a másik pedig egy molekuláris diagnosztikai konténer, ahol PCR- és szerológiai vizsgálatokat lehet végrehajtani” – fejtette ki az intézetvezető.