Éhséglázadás az emelkedő élelmiszerárak miatt
Szöveg: Szűcs László | 2008. május 27. 21:39Május első napjaiban zavargások törtek ki Dél-Afrikában. Az elmúlt napokban már nemcsak Johannesburgban, hanem Fokvárosban is utcai harcokra került sor. Eddig ötvenen vesztették életüket a külföldi bevándorlók ellen irányuló támadásokban. Búr Gábor biztonságpolitikai szakértő szerint komoly a helyzet, de rövid időn belül véget érhet a krízis.
– Ami az elmúlt néhány hétben történt az alapvetően ez egy éhséglázadás – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Búr Gábor, az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének docense. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli: a véres események hátterében az áll, hogy Dél-Afrikában – mint mindenhol világban – jelentősen megemelkedtek az élelmiszer árak. A helyi szegények pedig – és Búr Gábor véleménye szerint a dél-afrikai társadalom fele ebbe a kategóriába tartozik – az élelmiszerre költik jövedelmük jelentős részét. A kukorica ára például csaknem másfélszeresére emelkedett, márpedig ez a termény és az ebből készült kása a dél-afrikai szegények mindennapi elesége.
– A helyiek ellenségesen viselkednek a bevándorlókkal szemben, mert úgy vélik, hogy elveszik előlük a munkát, s a bűnözés is miattuk magas. Éppen ezért minden külföldit ki akarnak üldözni Dél-Afrikából. Ez az alapja a május elején kitört zavargásoknak – árulta el Búr Gábor. Az ELTE docense szerint a legtöbb menekült Zimbabwéből, Mozambikból, Malawiból, Szomáliából és Nigerből érkezett Dél-Afrikába, mégpedig a saját országukban tapasztalható belpolitikai problémák miatt. Éppen ezért – a biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint – nem helytálló etnikai konfliktusról beszélni, mint ahogy az a hírekben többször is hallható volt, hiszen a helyiek és a bevándorlók ellentéte robbantotta ki az eddig több tucat halálos áldozattal járó zavargásokat.
Búr Gábor úgy látja, hogy a helyzetre két irányból lehetne megoldást találni. Egyrészt fel kellene számolni a dél-afrikai
– Az egyszerűbb megoldás természetesen a dél-afrikai problémák kezelése lenne, de erre nagyon kicsi az esély, hiszen az 1994-ben befejeződött aphartheid politika óta tovább növekedett a szegények és a gazdagok közötti különbség az országban. S emiatt Dél-Afrika a világ egyik leginkább megosztott társadalmává vált – mondta Búr Gábor, aki úgy látja, hogy az elmúlt hetekben, az országban zajló események hihetetlen nagy presztízsveszteséget jelentenek Dél-Afrikának. Hiszen az ország szeretne bekerülni az ENSZ biztonsági tanácsába. Ehhez viszont szüksége van az egész Afrikai kontinens, vagyis 54 ország támogatására. Mindez a közelmúlt eseményeinek ismeretében egyre valószínűtlenebb. Emellett pedig az ország szeretne a kontinens vezető hatalma lenni, vagyis a jelenlegi, vezető gazdasági pozíciók mellé politikailag is felzárkózni. A zavargások miatt azonban ez is nehezen képzelhető el a közeljövőben.
