Emlékmű a „poklok poklában”

A nemzetek közötti összefogás jegyében avatták fel Szlovéniában az isonzói csatákban elesett magyar katonáknak szentelt emlékművet kedden. Az Isonzó-folyó mentén az Olaszország és az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai közötti ütközetek 1915 júniusától 1917 szeptemberéig tartottak. Az olaszok tizenegy alkalommal próbálták áttörni a Monarchia védelmi állásait, ám mindegyik próbálkozásuk kudarcot vallott. Az így kialakult állóháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia 550 ezer, míg a velük szemben állók több mint 1 millió katonát veszítettek. A háborút a tizenkettedik isonzói csatában sikerült csak megtörni, amikor a német erőkkel kiegészült monarchiás csapatok áttörték az olaszok védelmét és jelentős területeket szereztek.

A most felavatott emlékmű - amely a harcokban hősi halált halt magyar katonák hősiességének és áldozatvállalásának állít emléket - a Monte Santo és a Monte San Gabriele lejtőin található Nemzetek Parkja részeként jött létre, azon a helyen, ahol az első világháborúban hatalmas véráldozatokkal járó Monte San Gabriele-i ütközetek voltak. A stratégiai hely védelmét a magyar királyi Honvéd 20. gyaloghadosztály kapta feladatul. A hadosztály a harcok során állományának a felét elveszítette, de sikeresen védte meg a hegy oldalában kialakított, szinte védhetetlennek tűnő állásait az olasz támadásoktól, ezzel megakadályozta a front összeomlását, és szinte hihetetlen erőfeszítéssel lehetővé tette a caporettói áttörést.

A monumentális emlékhely avatásán részt vett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Matej Tonin, szlovén védelmi miniszter, Klemen Miklavič, Nova Gorica polgármestere, Dávid Andor, hazánk szlovéniai nagykövete, valamint Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka is.

A honvédelmi tárca vezetője beszédében történelmi pillanatnak nevezte az emlékmű avatását. Mint mondta: amennyiben valaki napjainkban látogat el oda, és néz le az Isonzó völgyébe, el sem tudja képzelni, hogy a gyönyörű tájon, a béke földjén milyen ádáz csatákat vívtak a katonák. „A poklok poklát járták meg, és közülük rengetegen soha nem térhettek vissza szülőföldjükre, szeretteik körébe” – mondta, hozzátéve: ahol ennyi magyar katona veszítette életét, ott nem lehet fátylat teríteni a múltra, éppen ellenkezőleg: emlékezni és emlékeztetni kell, hogy ilyen szörnyűség soha többé ne fordulhasson elő.

Benkő Tibor rámutatott: katonáink napjainkban is a békéért küzdenek, azt szolgálják, ha kell, az életük feláldozásával is. „A bátorság és önfeláldozás legnemesebb példáira pedig mindig emlékezni fognak, ahogyan az egy évszázaddal ezelőtti isonzói csatákban, úgy a napjainkban, missziós övezetben történtekre is. Higgyenek és bízzanak a katonákban, legyenek magyarok, szlovének vagy a Szövetség bármely nemzetének tagjai. Mert ha kell, ők azok, akik ma is feláldozzák életüket az önök szabadságáért” – fejezte be beszédét a honvédelmi miniszter.

Matej Tonin, szlovén védelmi miniszter rámutatott: az európai történelem a véres háborúk történelme, az egykori isonzói front pedig az egyik legpusztítóbb volt az első világháborúban. „Sok bátor magyar katona vesztette életét, az ő fiatal lelkük emléke előtt tisztelgünk itt, az emlékmű előtt” – mondta. A tárcavezető úgy fogalmazott: Magyarország és Szlovénia védelmi és katonai együttműködése eddig is kiváló volt a közös kiképzések és a missziós feladatok, a hadisírokkal kapcsolatos megállapodás révén, a baráti kapcsolat pedig tovább mélyült az emlékhely átadásával. „A hadisírok gondozása, az áldozatok emlékének ápolása kiemelten fontos számunkra, hiszen a halottak iránti kegyelet alapvető etikai kötelesség. Az itt kisértő keserű emlék arra int: tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy soha többé ne legyen olyan háború, amely ennyi szenvedést okoz” – mondta Matej Tonin.

Klemen Miklavič, Nova Gorica polgármestere úgy fogalmazott: reméli, hogy az emlékmű eredeti funkcióján túl a lelki elmélyülésnek is helyet ad, ahol közös értékeinkről, s azok közül is a legfontosabbról, a civilizáció vezérelvéről, a békéről lehet gondolkodni.

Az emlékmű létrejöttét Magyarország Kormánya megbízásából az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta. Felállítását a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Magyarország ljubljanai Nagykövetsége és Nova Gorica Város Önkormányzata koordinálta.