Szlovén partnerével tárgyalt a régió biztonságáról Benkő Tibor honvédelmi miniszter

A találkozóval kapcsolatban Benkő Tibor honvédelmi miniszter elmondta: Szlovénia továbbra is stratégiai partner Magyarország számára a védelmi együttműködés területén. A cél az, hogy ezt a partnerséget a korábbinál még magasabb szintre tudják emelni mind a regionális, mind a kétoldalú együttműködés területén. A magyar tárcavezető hangsúlyozta, hogy Szlovénia Magyarország és a Visegrádi Csoport számára is kiemelt partner. Mindkét ország kölcsönös érdeke az összefogás olyan kulcskérdésekben, mint a COVID-19 feladatokban való együttműködés, a migráció, a Nyugat-Balkán támogatása vagy a régió infrastrukturális fejlesztése.

A honvédelmi miniszter kiemelte, hogy Magyarország a szlovén EU-elnökséggel egyidőben vette át a Visegrádi Csoport elnökségét, és kiemelt cél a két elnökség együttműködése. Ennek kapcsán az Európa jövőjére vonatkozó közép-európai elképzelések megjelenítése kiemelten fontos. A közös kül- és védelempolitikai érdekérvényesítés területén az Európai Unió mihamarabbi bővítése és a nyugat-balkáni országok EU, illetve NATO integrációja továbbra is közös stratégiai érdeke hazánknak és Szlovéniának. „Szlovénia, akárcsak hazánk, kiemelten fontosnak tartja a NATO-vállalások teljesítését és a biztonsági kihívásokkal kapcsolatos szövetségesi együttműködést, ugyanakkor mindkét ország nagy jelentőséget tulajdonít akár az EU-t, akár a NATO-t erősítő regionális együttműködéseknek is” – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor a regionális együttműködések kapcsán elmondta, hogy a Székesfehérváron települt Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság (HQ MND-C) létrehozásának legfőbb indoka Közép-Európa biztonságának növelése volt a térségbeli szövetségesek hadseregei közötti együttműködés megerősítésével. Hozzátette, hogy jelenleg az HQ MND-C-nek három keretnemzete van: Horvátország, Magyarország, Szlovákia, további öt hozzájáruló országgal.

A tárgyalások során a szlovén tárcavezető jelezte, hogy az elmúlt időszak egyeztetései eredményeként országuk úgy döntött, hogy személyi hozzájárulással csatlakozik a parancsnoksághoz.

A plenáris ülésen téma volt a haderőfejlesztés és a modernizáció is. A téma kapcsán Benkő Tibor elmondta, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett az euroatlanti biztonság szavatolása és a megfelelő tehermegosztás iránt, továbbá a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program végrehajtásával kíván hozzájárulni az európai béke megőrzéséhez és a stabilitás erősítéséhez. A tárcavezető emlékeztetett: a magyar védelmi kiadások növelése összhangban van a 2014-ben Walesben, a NATO csúcstalálkozón meghozott döntéssel és a fejlesztési tervek is harmonizálnak a NATO által kitűzött képességcélokkal, amely folyamatról a Szövetség is elismerően nyilatkozott. „Ezek az eredmények mindenekelőtt nemzeti célokat valósítanak meg, ugyanakkor a NATO képességeit is erősítik” – emelte ki a honvédelmi miniszter. Benkő Tibor a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról adott tájékoztatójában elmondta, hogy a program legfontosabb fejlesztési területei a teljes Magyar Honvédséget lefedik.

Ezek között szerepel a szárazföldi haderő, a légierő, a vezetés-irányítási képesség, a logisztikai és támogató, valamint az önkéntes tartalékos képesség fejlesztése, de nagy hangsúlyt fektetnek a katonai életpálya-modell bővítésére és a fiatalok megszólítására is. Emellett a terv végrehajtása hozzájárul a magyar védelmi ipar újjászületéséhez is.

Matej Tonin szlovén védelmi miniszter elmondta, hogy a magyar haderő fejlesztéséhez hasonlóan a szlovén hadseregben is több területen fejlesztések kezdődtek meg az elmúlt időszakban.

A tárcavezetők egyetértettek abban, hogy a haderő fejlesztésének fő pillérei a politikai támogatás, az erőforrások tervezhető rendelkezésre állása, valamint a felkészült, jól képzett és kiképzett katonák megléte.

A tárgyalásokat követően a miniszterek közösen avatták fel a szlovéniai első világháborús magyar központi emlékművet. Benkő Tibor elmondta: külön öröm számára, hogy szlovén partnere is megtiszteli az eseményt jelenlétével, és hogy együtt képviselhetik a történelmi emlékezés ügyét. A tárcavezető kiemelte, hogy a Nova Gorica-i emlékmű méltó emléket állít a több tízezer, az isonzói fronton hősi halált halt magyar katonának. Hangsúlyozta továbbá, hogy a katonahősökre való emlékezés fontos feladata az utókornak, hiszen ezáltal tudjuk kifejezni összetartozásunkat, egységünket és erősíteni kollektív identitásunkat.