„Emlékük megőrzése közös kötelességünk és örökségünk”

Maruzs Roland alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta: „eljöttünk, mert hisszük, hogy ezzel a béke és a nemzetek közötti megértés ügyét szolgáljuk.” Elmondta továbbá azt is, hogy a nemzetek közötti kölcsönös megértés, a hagyományos európai értékek tisztelete elsődleges a kultúránk és a történelmünk megőrzése szempontjából.

„Összekötnek bennünket ezek a katonatemetők, amelyek nem csak az elesettek sorsát zárták le végérvényesen, de a hátrahagyottak sorsát is mindörökre megváltoztatták” – emelte ki Maruzs alezredes, hozzátéve: az itt nyugvó német katonák sorsa összefonódott a magyar történelemmel, így emlékük megőrzése közös kötelességünk és örökségünk.

„Köszönöm, hogy részt vesznek ezen az ünnepségen, és ezzel megmutatják, hogy őrizni kell a világháborúk korára való emlékezést” – kezdte köszöntőjét Tore May, a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség elnökségi tagja. Beszédében kihangsúlyozta azt is, hogy az elesett hősök és hozzátartozóik mellett fontos az árvákról, illetve a rokkantakról való megemlékezés is, akik „a történelem és a történetírás árnyékában állnak.”

„Az emlékezés történeteket mesél, és végső soron maga is történelem. Erre nagy szükségünk van, hisz az emberek, a nemzetek és a szövetségek történelem nélkül elveszítik jövőjüket” – fogalmazott Daniel Passbach alezredes. A német véderőattasé hozzátette: az emlékezéshez hála is társul. „A múltbeli áldozatok nélkül az emberkép és a demokrácia felfogás nem tudott volna ilyen markánsan kifejlődni kultúrkörünkben. Az ezzel összefüggő értékekért, és mai etikai koordinátarendszerünkért mindig küzdenünk kell! Erkölcsi kötelességünk halottainkkal szemben, hogy hozzájáruljunk a szabadság és a béke védelméhez” – zárta ünnepi gondolatait Passbach alezredes.

A rendezvény – a főkeresztnél tartott koszorúzás után – a Magyar Takarodó hangjaival zárult.