Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Erős hit, erős akarat

Szöveg: Révész Béla | Fotó: archív |  2021. július 13. 8:05

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program a hazai altisztképzés teljes megújítását is eredményezte. Az új rendszer neve Acélkocka lett, és merőben új alapokra helyezte a képzést.

Nagy múlt után...

1924-ben nyitotta meg kapuit a rendkívül gyorsan legendássá váló Magyar Királyi Veszprém-jutasi Honvéd Altisztképző Intézet. A mintaintézményben végzett altisztek a lojalitás, a feltétlen parancsvégrehajtás, a katonás fellépés és a legkövetkezetesebb fegyelmezettség megtestesítőjeként élnek az emlékezetben, kihívásokkal teli örökséget hagyva az utódokra. A hosszú évtizedek alatt a politikai rendszerek változásával a hazai altisztképzés is folyamatos változásokon ment át. A Varsói Szerződés létrejötte és az 1956-os forradalom után Szentendrén kezdte meg működését a Központi Tiszthelyettes Iskola, amelynek már a nevéből is száműzték az altiszt szót. Ezt 1973-ban szüntették meg, a képzést pedig különböző helyőrségekbe szervezték ki. A rendszerváltás után a kiképzőközpontokban is leállt az oktatás, amely a katonai főiskolákon folytatódott egészen a kilencvenes évek közepéig, amikor bevezették az OKJ-s képzési rendszert, ezzel beintegrálva a katonai szakképzést az államiba.

Altiszt (1)

A NATO-tagság az altisztképzési rendszert is befolyásolta. Az új feladatok új képzési struktúrát követeltek, így 2001-ben létrejött Szentendrén az MH Központi Tiszthelyettes Szakképző Iskola, amely két év múlva Kinizsi Pál nevét vette fel. Tíz évvel később alakult meg az MH Altiszti Akadémia, amely már a vezetési szemlélet változásait követte a képzés területén is. Az akkori struktúra három pilléren alapult: a polgári életből érkezett érettségivel és alapfokú angol nyelvvizsgával rendelkező fiatalok kétéves képzést követően OKJ-s végzettséget szerezve váltak altisztté. A honvédségi legénységi állományból 4-10 év szolgálat után küldhették az elöljárók altiszti tanfolyamra beosztottaikat. Végül: az olyan szakmák esetében, amelyekre nem volt képzési forma a Magyar Honvédségnél, a munkaerőpiacról toboroztak.

Új időszámítás

Minden megváltozott akkor, amikor a kormány a 21. század új biztonsági kihívásaira válaszul elindította a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot. Benkő Tibor honvédelmi miniszter akkor úgy fogalmazott: a program magában hordozza a Magyar Honvédség technikai eszközkészletének teljes megújulását, azonban a legmodernebb eszközök sem érnek önmagukban semmit, ha nincs mellettük jól kiképzett, felkészült, a hazájuk iránt elkötelezett, lojális katonaállomány. Világos volt, hogy a haditechnikai rendszer változása a képzési struktúra megváltoztatását is maga után vonja, ahogyan az is, hogy az új képességek az altiszti állományt is nagy kihívások elé állítja. A képzési rendszer megújítása elkerülhetetlenné vált. Az új képzés az Acélkocka Altisztképzési Rendszer nevet kapta, és gyakorlatilag minden szegmensét érintette az altisztképzésnek.

Az egyik legfontosabb változás az OKJ-s rendszer megszüntetése és a tanfolyamrendszerű felkészítésre való átállás, ezzel együtt a gyakorlati és elméleti képzés különálló, de egymásra épülő egységeinek kidolgozása volt. Prioritást élvező feladat lett a leendő altisztek vezetői felkészítése, hiszen képesnek kell lenniük alegységek önálló vezetésére is. Mindez a felvételi és a toborzási rendszer átalakítását is befolyásolta: az Acélkocka elindulásával már nem szakirányokra, hanem általánosan az altiszti pályára várják a jelentkezőket, majd a kiképzési idő alatt szerzett benyomások és szakmai értékelések alapján ajánlanak szakirányt, végül beosztásokat nekik.

Altiszt (2)

A polgári életből érkező érettségizett, az Altisztképző Központba bevonuló fiatalok hároméves szerződést kötnek a Magyar Honvédséggel, fél év próbaidő kikötésével. Az első öt hétben a katonai alapismereteket sajátítják el, ezt egy négy és fél hónapos alap altiszti tanfolyam követi. Utóbbi során a legnagyobb hangsúlyt a raj- és a szakaszszintű vezetési eljárások, ismeretek elsajátítására helyezik a kiképzők. Akik a fél éves felkészítést sikerrel elvégzik, azok a képzésükből hátralévő fél évet a Magyar Honvédség különböző alakulatainál, szervezeteinél működő kiképző alegységeknél töltik, ahol már „élesben” sajátíthatják el a szükséges gyakorlati ismereteket. Ahogyan Kriston István főtörzszászlós, a Magyar Honvédség volt vezénylőzászlósa, az Acélkocka-program egyik kidolgozója fogalmazott: „Az erre a célra felállítandó kiképző alegységekben az adott szakterületet kiválóan ismerő kiképzők, mérnökök, technikusok oktatnak majd. Bár ez pluszfeladatot jelent a fogadó alakulatok számára, de hatalmas előny is egyben, hiszen leendő munkatársaikat fogják tanítani, akiknek felkészültségéről, rátermettségéről naprakész információkkal rendelkeznek majd. A katonák pedig az alakulatoknál töltött fél év alatt tökéletesen elsajátíthatják a beosztásuk ellátásához szükséges ismereteket.”

Más a helyzet azokkal, akik legénységi állományban eleve a Magyar Honvédségnél szolgáltak. Megszüntették például a korábbi jelentkezési előfeltételt, amely minimum 3 éves szolgálati viszonyt ír elő. A mostani minimum az őrvezetői rendfokozat.

Ötösfogat

Az MH Altiszti Akadémián belül létrehozott MH Altisztképző Központ az Acélkocka-rendszerben öt, szervesen egymásra épülő alegységben oktatja a leendő altiszteket. Az első a kisalegységvezetői tanfolyam, amely a korábban csak végrehajtói feladatot ellátó legénységi katonák vezetői felkészítését szolgálja. A második az alap altiszti tanfolyam (legénységi állományúaknak 12, civil területről érkezőknek 15 hetes), amely előfeltétele az őrmesteri rendfokozatnak. A harmadik egység a haladó altiszti tanfolyam, melynek során magasabb vezetői ismereteket sajátíthatnak el azok, akik már évek óta altiszti beosztásban szolgálnak. Ez ahhoz is szükséges, hogy valaki törzsőrmesteriből főtörzsőrmesteri rendfokozatba lépjen. A negyedik lépcső már a zászlóstanfolyam, melynek célja, hogy résztvevői magasabb törzsekben dolgozva ismerjék a szervezet működését, eljárásrendjét, a beosztásuk ellátásához szükséges követelményeket, és rendelkezzenek az adott szintnek és feladatkörnek megfelelő vezetői képességekkel. Az ötödik, legmagasabb szint a NATO-elvekhez igazodó összhaderőnemi vezető altiszti tanfolyam, ahol már hadműveleti és stratégia ismereteket is elsajátítanak a résztvevők, és olyan tudást szereznek, amellyel magabiztosan tudják támogatni parancsnokukat, valamint irányítani a legénységi állomány tevékenységét.

Altiszt (3)

...nagy jövő előtt

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program új irányt szabott a hazai altisztképzésnek, mind eszközeiben, mind struktúrájában, mind pedig szellemiségében megváltoztatva azt. Az Acélkocka olyan lehetőséget teremtett meg, amely sokkal gyakorlatiasabbá, gördülékenyebbé és szervezettebbé tette a képzési rendszert. A program révén minden lehetőség adott arra, hogy a Magyar Honvédség a térség meghatározó, legkorszerűbb fegyverzettel ellátott hadserege legyen. Ehhez azonban valóban szükség van a Benkő Tibor honvédelmi miniszter által hangsúlyozott minőségi, professzionális kiképzésre és oktatási rendszerre, hogy a legjobb haditechnikai eszközök mellé a legfelkészültebb katonák kerüljenek. Az Acélkocka-program oroszlánrészt vállal abban a küldetésben, hittel és akarattal. A jutasi altisztképző jelmondatából pedig régóta tudjuk: „Erős akarat minden akadályt legyőz - Erős akarat csak erős hitből fakad”.

Kapcsolódó cikkek
×