Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Váltani kell – minden területen

Interjú Sándor Tamás vezérőrnaggyal - 1. rész

Szöveg: Trautmann Balázs | Fotó: Rácz Tünde és archív |  2021. július 13. 7:19

Stabilak a szolnoki Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsnokság (Regional Special Operations Component Command, R-SOCC) alapjai, de az építkezés java még hátravan – és közben 2024, az értékelés éve már a nyakunkon van. Itt az ideje fejben átállni Afganisztánról az új kihívásokra, s nem mellesleg alaposan felgyorsítani a tervezési és döntéshozatali folyamatokat. A leendő új SOC-R (Special Operations Craft – Riverine) pedig nem egy „rocsó Minigun-nal”, hanem egy sokat tudó, okos platform. Sándor Tamás vezérőrnaggyal, a Magyar Honvédség Parancsnoksága különleges műveleti szemlélőjével beszélgettünk. Interjúsorozatunk első része.

RT1_3899j

A Black Swan 2021 volt az R-SOCC-ért vagy a Regionális Különleges Műveleti Komponens Parancsokság dolgozott a gyakorlat sikeréért? Ki volt a főszereplő?

A hangsúly egyértelműen a regionális parancsnokságon volt. Azt azonban fontos elmondani, hogy a két évente megtartott Black Swan gyakorlat egyszerre három szinten zajlik, s ebből a törzsvezetés az, ami megfelel a regionális parancsnokság szintjének. Emellett az osztagok és a végrehajtó alegységek szintjén is komoly szakmai munka folyik. Azaz a Black Swan 2021 sem pusztán a regionális parancsnokságért létrehozott gyakorlat volt, hanem mint egyfajta platformot használtuk fel arra, hogy a regionális parancsnokságnak a képességét ellenőrizzük. Ehhez nyújtott segítséget az is, hogy a Különleges Műveleti Erők Európai Parancsnoksága (Special Operations Command Europe, SOCEUR) vezetésével végrehajtott Trojan Footprint 2021 nemzetközi gyakorlattal már a tervezéstől kezdve szorosan együttműködtünk – hiszen a magyar irányítású Black Swan ennek volt része.

Azaz a Black Swan egyfajta vizsgaterep volt az R-SOCC számára?

Én azt gondolom, hogy igen. Azzal számoltunk, hogy ha már van ez a gyakorlat és ennek forgatókönyve eleve illeszkedik ahhoz a helyzethez, amit tesztelni szerettünk volna, akkor értelemszerűen ez a legegyszerűbb és legolcsóbb módja annak, hogy idehívjuk az R-SOCC megerősítőiként dolgozó kollégáinkat és nemzetközi körülmények között tegyük próbára saját képességeinket.

RT1_4076

Az új komponens parancsnokság felállítása egyben azt is jelzi, hogy a „különlegesek” élete, feladatrendszere is változóban van?

Nemrég zajlott le egy virtuális különleges műveleti konferencia, ahol 40 ország parancsnokai vettek részt segítőikkel, így ez több mint 160 „betelefonáló” személyt jelentett. A tanácskozás végkövetkeztetése egyértelműen az volt, hogy az afganisztáni szerepvállalás (mely a honvédség különleges műveleti katonái esetében 11 évet jelentett) rányomta a bélyegét a rendszerre. Megfigyelhető, s ez bizonyos szempontból Magyarországra is igaz, hogy a különleges műveleti csoportparancsnokok ebben nőttek fel. A lázadóellenes műveletek, a katonai segítségnyújtás szerepköre, a katonai segítségnyújtás szerepkörén belüli, különböző feladatok végrehajtása Afganisztánban – ez az, ami számukra ismerős feladat. Természetesen ez Afganisztánban egy eléggé széles spektrum volt, hiszen az egyszerű biztonsági járőrtől egészen a nagy kockázatú elfogásig minden feladatot végrehajtottak a magyar katonák is, de ez egyfajta afganisztáni fókuszt adott az elmúlt évtizednek. A szövetségeseinkkel együtt most szembesülünk azzal, hogy ez a fókusz bizony még a fejekben maradt. Természetesnek vesszük, hogy a műveleteink tervezésénél és végrehajtásánál rendelkezésünkre áll a megfelelő felderítési-hírszerzési-megfigyelési (ISR) képesség, hogy sérülés esetén egy órán belül a sérült a műtőasztalon lesz, hogy a fejünk felett ott köröznek a közeli légitámogatást nyújtó repülőgépek… Ez azonban korántsem biztos, hogy így fog működni, amikor azonos, vagy közel azonos (peer-to-peer vagy near-to-peer) képességű és felszereltségű ellenféllel állunk majd szemben.

BS_3

Szintén fontos különbség, hogy Afganisztánban alulról jövő feladatvégrehajtás volt, azaz a csoportok hajtottak végre folyamatosan elemzést, értékelést, s így generáltak feladatokat, azonosítottak célszemélyeket, célobjektumokat. Ezek értékelésével a csoportok dolgozták ki a feladatvégrehajtás terveit, majd ezt megküldték az elöljárónak és igazából az elöljáró a jóváhagyást követően az erőforrások leosztásával segítette, menedzselte ezek végrehajtását. Most viszont már arra kell készülni, hogy ugyan adott esetben továbbra is működhet ez a „lentről felfelé” út, ha a csoportoknál olyan információk jelentkeznek. Ugyanakkor érvényesülni fog a hagyományos, felülről lefelé történő feladatszabás is, hiszen a parancsnokság szintjén vannak olyan kiemelt célpontok, amire „azonnal kell intézkedni”. Ez egyfajta szemléletváltás végrehajtását jelenti az osztag, illetve a csoport szintjén is. Mi is ebben az irányban kezdünk már el tovább dolgozni és ezt a munkát támogatja majd a tervezett újabb missziós szerepvállalásunk. Ez egy jó átmenet lesz, hiszen itt már mind a két dolog a gyakorlatban is érvényesülhet. Egyfelől továbbra is történnek majd feladattervezések, célpontelemzések a csoportok szintjén. Emellett ugyanakkor az elöljáró harccsoport is tud célpontokat generálni, feladatokat adni a csoportok számára.

Azt gondolom, hogy számunkra is az lesz az egyik fő csapásirány az elkövetkező időszakra, hogy megtartsunk mindent, ami Afganisztánban hasznos és jó volt: azokat a tapasztalatokat, amiket ott átvettünk, hasznosítsuk. Emellett mindazt, ami az új, megváltozott stratégiai környezetben már nem használható, azt engedjük el és fókuszáljunk az új irányra.

BS_1

Fejben nehezebb átállni, vagy az új feladatokhoz szükséges felszereléseket, körülményeket, eszközparkot megteremteni?

Azt gondolom, hogy a felszerelés szempontjából már most is ott vagyunk az élmezőnyben, nincs okunk szégyenkezni. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program során új egyéni harcászati felszerelést kapnak a különleges műveleti katonáink és a rohamlövészek is. Újak lesznek a kevlársisakok, az éjjellátók, a fegyverekre kettős (infra és thermo) irányzékok kerülnek. Nagyon sok minden már vagy most megérkezett, vagy a következő 6-8 hónapban várjuk a beérkezését.

BS_4

A fejek átállítása sokkal nehezebb. Ennek legegyszerűbb módja, ha az ehhez szükséges helyzeteket hozzuk létre a gyakorlatok, kiképzések során. Így már a gyakorlat forgatókönyvének az összeállítása és annak végrehajtása is egyre bonyolultabbá válik. További nehezítés, hogy a különleges műveleti zászlóaljnál már 2008-ban áttértünk a szabad lefolyású gyakorlatok végrehajtására. Csak a forgatókönyv vezet, nincs külső belenyúlás, átugrott vagy eltörölt mozzanat. Bármi, ami megtörténik, az hatással van a gyakorlat eseményeire, végrehajtására is. Emellett a gyakorlatainknak zöme ma már civil területen, távol a jól ismert gyakorlóterektől zajlik, hiszen pont az a lényeg, hogy a katonák a valós műveletek során is valószínűleg egy olyan területen fognak feladatokat végrehajtani, amit bizony nem ismernek teljesen. Régebbi tapasztalat, hogy Újdörögd és Táborfalva már annyira ismerős volt a katonáknak, hogy volt, aki nem vitt térképet a feladatvégrehajtáshoz: fejből tudta, hogy mi hol helyezkedik el. Úgy gondolom, hogy ez a mentális átállás lesz a nehezebb. A katonáknak azonban meg kell érteniük, hogy az a „komfortzóna”, amelyben az elmúlt tíz év alatt a képzéseket, a gyakorlatokat végezték, az most markánsan megváltozik.

BS_2

A következő részben arról olvashatnak, hogy milyen módszerekkel, képzésekkel lehet elérni a kitűzött célokat.

×